Gyurcsányék alatt fértek hozzá az oroszok a magyar gazdaság családi ezüstjéhez

Nemcsak csak nemzetbiztonsági értelemben, de lényegében gazdaságilag is kiszolgáltatta a Gyurcsány-kormány hazánkat Vlagyimir Putyin Oroszországának. Cikksorozatunk soron következő részében azt mutatjuk be, miként került a stratégiai jelentőségű magyar olajvállalat számottevő része orosz kézbe, s azt, hogy ha a dollárbaloldalon múlt volna, a Mol még mindig orosz résztulajdonban állna. Ez pedig az elmúlt hónapokban akár azzal a következménnyel is járhatott volna, hogy üzemanyag hiányában a szó szoros értelmében leáll az ország.

Százhalombatta, 2005. június 21. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél a Dunai Finomítóban, amikor ünnepélyesen átadják az összesen 70 milliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást: egy gázolaj- és motorbenzin-kéntelenítőt, egy hidrogéngyárat, valamint egy szennyvíztisztítót és a felújított gázolajkeverő és -tárolóüzemet. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Privatizációs machináció

A történet kulcsa a magyar olajvállalat, a Mol. A cég rendszerváltozás óta íródó történetét sokáig privatizációk hosszú sora jellemezte: 1993 és 1998 között a vállalat 75 százalékát magánosították, a folyamat 2002-ben újra indult, s 2005-re már csupán a Mol szűk 12 százaléka volt a köz tulajdonában.

Ekkor lépett színre Gyurcsány Ferenc és folyton pénzhiánnyal küzdő kormánya, végül az olajcég megmaradt részét is dobra verték 2006 végén.

Életkép 2007 márciusából: Vlagyimir Putyin Moszkvában fogadta a magyar miniszterelnök Gyurcsány Ferencet, hogy a lehetséges energetikai együttműködésről egyeztessenek (Fotó: Pool/AFP/Sergei Chirikov)

 

Betették a lábukat az oroszok, Gyurcsányék pedig hazudtak

Alig néhány hónappal ezután az osztrák olajtársaság, az OMV nyilvános ajánlatot tett a Molért. A felvásárlás, amely Brüsszel érdeklődését is felkeltette, végül nem jött össze, az OMV pedig úgy döntött, hogy 2009 márciusában eladja 21,2 százalékos részesedését, mégpedig nem másnak, mint a Szurgutnyeftyegaznak. Az orosz tulajdonszerzés körül azonban sorjáztak a kérdőjelek. Az adásvételt barátságtalan lépésként emlegették, olyanként, amely kizárólag orosz érdekeket szolgált. A Mol mindent megtett, hogy akadályt gördítsen a folyamatok elé, például átláthatatlan tulajdonosi viszonyaira hivatkozva nem vette nyilvántartásba teljes jogú részvényesként az orosz vállalatot.

A Gyurcsány-kormány ugyanakkor már nem volt ennyire tevékeny, ráadásul utóbb hazugságon is kapták.

A Mol-részvények orosz kézbe kerülése után két nappal ugyanis összeült a parlament külügyi bizottsága, ahol a kormány képviselője azt állította: nem volt előzetes értesülésük az oroszok terveiről. Pedig Gyurcsány Ferenc márciusban, a tranzakciót megelőző három hétben az osztrák kancellárral és az orosz elnökkel is találkozott. Utóbbi mozzanatra például az Index korabeli cikke is rámutatott. Ahogy arra is, hogy áprilisban ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, ahol lényegében az derült ki: a balliberális kormány napokkal a felvásárlás előtt tudomást szerzett az orosz érdeklődésről, azonban nem tett semmit. Akkori baloldali állítás szerint csupán két gazdasági társaság ügyletéről volt szó.

A stratégiai jelentőségű nemzeti olajtársaság tehát az oroszok befolyása alá került, ami Gyurcsányék tudtával történt és lényegében az ő manővereinek a következménye volt.

 

A visszavásárlás

A baloldal nem csak 2009-ben, hanem később is igen elnéző volt az oroszokkal szemben. A Szurgutnyeftyegazt két év múlva, a 2010-es kormányváltás után vásárolt ki a magyar állam: 2011. május 24-én Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta a hazai nyilvánosságot, hogy a Magyarország visszaszerezte a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól. A vételár ötszázmilliárd forint körül volt.

A baloldal azonnal heves támadásba lendült, feleslegesnek, felelőtlennek és a bűncselekmény határait súroló, ész nélküli pénzkidobásnak minősítve a tranzakciót. Nemigen lehet ezt másként értelmezni, csak úgy: megtartották volna a Molt orosz résztulajdonban.

2011. május 24. Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország visszavásárolta a Mol 21,2 százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaztól (Fotó: Reuters/Balogh László)

Óriási károk

Hogy ez mekkora veszélyt jelentett volna, azt az elmúlt hónapokban pontosan láthattuk. Az ukrajnai háború egy évvel ezelőtti kitörése után az orosz érdekeltségű vállalatokat világszerte ellehetetlenítették, itthon pedig az ősszel időlegesen minden külföldi olajtársaság beszüntette üzemanyag-nagykereskedelmi tevékenységét. Ha ehhez hozzávesszük az oroszok ellen bevezetett energiaszankciókat, úgy

könnyen megeshet, hogy az üzemanyaghiány miatt a szó szoros értelmében leállt volna az ország, ha a Mol még a közelmúltban is a Gyurcsány-időszakban kialakult tulajdonosi viszonyok között működött volna.

(Folytatjuk)

Borítókép: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként beszél a százhalombattai Dunai Finomítóban 2005. június 21-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)