Gyurcsány Ferenc bizalmasa és Putyin titkosszolgálatának szívessége

A Gyurcsány-kormányok Oroszország-politikájának egyik legbotrányosabb fejezete kétségkívül a kémbotrányként elhíresült eset. Az elhárítás történetében szinte páratlan ügyről, amelyben utóbb nyomozás és vádemelés is volt, annyit tudni, hogy egy akkori kormánytag közreműködésével orosz ügynökök érkeztek hazánkba, akik magukat bolgárnak kiadva poligráfos vizsgálatot végeztek magyar nemzetbiztonsági tiszteken a hazai kémelhárítás épületében. Mindez brutális károkat okozott Magyarország EU-hoz és NATO-hoz fűződő kapcsolatában.

HUNGARY Fotó: Reuters/Laszlo Balogh

Miközben manapság Gyurcsány Ferenc előszeretettel hangoztatja Putyin- és oroszellenes véleményét, addig miniszterelnöki ideje alatt egészen más álláspontot foglalt el. Cikksorozatunkban már felidéztük, hogy 2007-ben Budapesten közös orosz–magyar kormányülést tartottak, de visszaidéztük a szívélyes viszonynak azokat a sajátos fejezeteit is, amikor miniszterelnökként Gyurcsány megfogadta, hogy gyermekeit oroszul taníttatja majd, s amikor a Gyurcsány–Dobrev házaspár az otthonában, az Apró-villában fogadta Putyin elnököt.

Mindez azonban semmi ahhoz képest, hogy – a nyilvánosságra került adatok szerint – Szilvásy György titokminiszter, Gyurcsány egyik legfontosabb bizalmasának utasítására 2007-ben bolgár pszichológusnak álcázott orosz titkosszolgákat engedtek be Magyarország legfontosabb nemzetbiztonsági objektumába.

A szereplők

A sajtóban megjelent cikkek és a bírósági iratok alapján az alábbi történet rekonstruálható. A Parlament épületében találkozott Szilvásy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a KGB utódszervezetének helyettes vezetőjével. Az egyeztetésen felmerült, hogy a kémelhárításért felelős Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) információk szivárogtak ki illetéktelen személyekhez, az FSZB-tiszt pedig felajánlotta, hogy az általa irányított szervezet szakemberei poligráfos vizsgálattal segíteni tudnak a kiszivárogtató felkutatásában.

Szilvásy ekkor együttműködésre utasította Galambos Lajost, az NBH akkori főigazgatóját, akit valószínűleg jól ismertek Moszkvában is, mivel a KGB-akadémián tanulta a szakmát még a Szovjetunió idejében.

Galambos és társai ellen 2011-ben emelt vádat a Budapesti Katonai Ügyészség kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt. A vádlottak padján találta magát Galambos mellett Laborc Sándor, aki előbbit váltotta az NBH élén, valamint Szilvásy György titokminiszter is. A negyedik vádlott, Püski László egy biztonságtechnikai cég, a Zömök Biztonságtechnikai Kft. vezetője. Érdemes megemlíteni, hogy a Zömök Kft.-t az 1990-es években az a Gyimesi György indította el, aki a szocializmus alatt a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségénél ifjabb Apró Antal osztályvezetőtársa és barátja volt.

A Zömök Kft. lényegében Gyurcsány Ferenc anyósának, Apró Piroskának a környezetéből nőtt ki.

Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója (jobbra), Szilvásy György ex-titokminiszter, Püski László, egy biztonsági cég vezetője, és Laborc Sándor korábbi főigazgató a kémper tárgyalásán a Kúria tárgyalótermében 2018. május 29-én. (Fotó: Havran Zoltán)

A részletek

A 2007-es kémügy részletei 2019 áprilisában kerültek nyilvánosságra, amikor a Legfőbb Ügyészség feloldotta a vádirati tényállás kivonatának és a bírói döntés lényegének titkosítását.

A vádirat szerint a parlamenti megbeszélés nyomán két orosz tiszt érkezett Magyarországra, akik bolgár pszichológusnak adták ki magukat, és akik az NBH pszichológusával együttműködve, tolmácsok segítségével hallgattak ki 16 magyar elhárító tisztet poligráfos módszerrel.

Az oroszokat Püski László kísérte magyarországi tartózkodásuk alatt. Püski úgy intézte, hogy a tisztek a ferihegyi repülőtér kisgépes terminálján érkezzenek az országba, észrevétlen közlekedésüket az NBH repülőtéri kirendeltsége is biztosította.

Az FSZB ügynökei úgy jutottak be az NBH épületébe, hogy arról semmilyen feljegyzés nem született. A vizsgálatok során az egyik orosz tiszt a poligráfot kezelte, társa pedig egy másik szobából kísérte figyelemmel a kamerával és mikrofonnal rögzített eseményeket.

A két orosz fokozatosan tágította az előzetesen egyeztetett szempont- és kérdésrendszert, amelyek a pszichológiai profil felállításához szükséges kérdések felé tolódtak el, így sor került a kötődési és a labilitási faktorok, a félelmek, a megbízhatóság, a kompromittálás, a külföldi kapcsolatok, a reagálási módok és a presszionáló tényezők feltárására – olvasható a vádiratban. Az NBH szakpszichológusa jelezte mindezt Galambosnak, azonban a főigazgató úgy rendelkezett, hogy az átvilágításokat az oroszok irányításával folytassák tovább.

Az utóélet

Galambos leváltása után Laborc Sándor került az NBH élére, aki belső vizsgálatot rendelt el, miután tudomására jutott az ügy. Laborc végül azért került a vádlottak padjára, mert ahelyett, hogy feljelentést tett volna, csupán Szilvásy Györgynek jelentette, hogy Galambos különösen érzékeny és védett információkkal segítette a vizsgálat lebonyolítását. Laborc akkor sem tett feljelentést, amikor egy társszolgálattól azt a jelzést kapta, hogy az oroszok egy beszervezett forrásból Magyarországra vonatkozó információk birtokába jutottak, s ez a forrás egy magas beosztású, a nemzetbiztonság területén tevékenykedő személy.

Szilvásy György érkezőben. A fotó 2017. szeptember 25-én, a kémügy másodfokú tárgyalásán, a Fővárosi Ítélőtáblán készült. Jogerős felmentés lett a vége (Fotó: Havran Zoltán)

A bűnper

A büntetőpert elsőként a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tárgyalta 2011-től kezdve, a 2013-ban kihirdetett ítéletben két év tíz hónap börtönbüntetéssel sújtotta Galambost, valamint azonos mértékű büntetést szabott ki a felbujtóként elmarasztalt Szilvásyra is. A katonai tanács bűnösnek találta Laborcot is, akit hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítéltek, ám annak végrehajtását két évre felfüggesztették, Püski Lászlót felmentették a vádak alól.

Az eljárás során elkövetett súlyos hibák miatt 2015-ben a Kaposvári Törvényszéken meg kellett ismételni az elsőfokú eljárást, a vádlottakat ekkor felmentették,

mondván a parlamenti találkozó ténye nem volt bizonyítható, a pszichológus és a tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az oroszok birtokába, illetve nem merült fel adat arról, hogy az átvilágított személyeket megkísérelték beszervezni, valamint a vizsgálat következtében hazánk vagy az NBH nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek volna. A Kúria 2018 májusában helybenhagyta a vádlottak felmentéséről rendelkező döntést.

Mindez ugyanakkor nem változtatott azon, hogy a botrány nem maradt észrevétlen EU-s és NATO-körökben, ahol emiatt akkoriban megroppant a Magyarország iránti bizalom.

(Folytatjuk)

Borítókép: Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként és Szilvásy György tárcavezető (Fotó: Balogh László/Reuters)