Kémkedéssel is építették a jó kapcsolatot

Ma ugyan az Oroszország elleni gazdasági szankciókat támogatja a Jobbik – Konzervatívok, sőt Gyöngyösi Márton pártelnök nem is olyan régen azok kiterjesztését is szorgalmazta, pár éve a mozgalom még úgy beszélt Oroszországról, mint stratégiai partnerről.

 A párt 2010-ben írt Radikális változás, majd a 2018-as Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel című országgyűlési választási programjában is kitért arra, a gazdasági együttműködés Oroszországgal elengedhetetlen.

 A 2010-es programban a Külgazdasági orientációnk Kelet felé fordítása című részben azt írták, az elmúlt húsz évben „a magyar kormányok – nem törődve a megmaradt vagy újranyíló lehetőségekkel – kizárólag Nyugat felé orien­tálódtak. Az egyre jobban erősödő külpiacokat, valamint jelentős tőkeexportőrnek számító keleti országok (Kína, India, Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Indonézia) kínálta lehetőségeket az ország vezetése nem aknázta ki, és komoly lépéseket sem tett ebbe az irányba”. Programjában a párt azt ígérte, „a gazdasági kapcsolatok bővülésének segítése érdekében megerősítjük a politikai és kulturális kapcsolatokat a fent említett országokkal, népekkel”.

Ugyanebben a dokumentumban az olvasható: „Oroszország növekvő befolyása régiónkra és a világpolitikára ténykérdés. A kereskedelem és az energiaellátás szempontjából már csak a földrajzi közelség miatt is elemi érdekünk a jó kapcsolat kialakítása és fenntartása.” A párt szerint

a történelmi konfliktusok miatt Magyarország lemondott arról a lehetőségről, hogy előremutató kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, pedig Oroszország nagyhatalmi státusa a régióban olyan egyértelmű tény, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, így stratégiailag életbevágóan fontos, hogy Oroszországgal jó partneri kapcsolatokat tudjunk kialakítani, aminek hazánk számára pozitív gazdasági hozadéka is lehet.

Nem sokat változott a Jobbik álláspontja 2018-ra, a fenti mondat az akkori választási programjukban is szerepel. Amikor a párt „radikális változást” hirdetett, EP-képviselőinek egyike Kovács Béla volt, akiről a Kúria tavaly ősszel kimondta, kémkedett is az oroszoknak.

A Jobbik tehát nem elégedett meg a gazdasági együttműködés sulykolásával, még egy hírszerző révén is segített az orosz titkosszolgálatoknak.

 A vádirat szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.

Kovács egyébként a 2000-es évek közepén tűnt fel a pártban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes Jobbik külpolitikai irányvonala megváltozott, s nyitott Vlagyimir Putyin felé.

Borítókép: Kovács Béla politikus (Fotó: Mirkó István)