Mégsem volt földrengés Heves vármegye területén

Ma délelőtt több bejelentés is érkezett az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumba, mely szerint földrengéshez hasonló jelenséget tapasztaltak Heves vármegye területén délelőtt 10 órakor (Heves, Boconád, Átány, Tarnaörs településeken).

MAGYAR NEMZET
Forrás: FACEBOOK2023. 02. 07. 16:48
Piszkéstetői Obszervatórium
Piszkéstetői Obszervatórium Forrás: Wikipédia
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az obszervatórium megvizsgálta az esemény szeizmométerek által regisztrált hullámformáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy

a jelenség nem földrengéshez kapcsolódik, hanem valamilyen helyi hatás következménye.

Emellett megfigyelték, hogy a Piszkés-tetőn üzemelő infrahangállomásukon is megjelenik ebben az időpontban a jelenség, így vélhetően egy nagy hanghatásnak köszönhetőek a bejelentett észlelések – írták az obszervatórium munkatársai a Facebook-bejegyzésükben.

A mellékelt ábrán a szeizmométerek és az infrahangállomás regisztrátumai láthatóak.

Önök is tapasztalták a különös jelenséget?

– tették fel a kérdést az obszervatórium munkatársai a Facebook-posztjuk végén.

A Magyar Nemzet korábbi cikkében beszámolt arról is, hogy Magyarország területén ritkák a nagy erejű földrengések, de mindenképpen számolni kell velük. Elkészült Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe, amelyről nemcsak azt lehet majd leolvasni, hogy hazánk területén hol és mikor mozdult meg a föld, de azt is, hol húzódnak a törésvonalak. A földfizikai intézet szeizmológiai munkacsoportjának vezetőjével, Wéber Zoltán­ ­szeizmológus elmondta,

négy évig tartott a munka. Sok háttérkutatást kellett végezniük és nagy mennyiségű geo­fizikai mérési adatot feldolgozniuk, illetve összefésülniük a műholdas földmegfigyelési eredményekkel. A legtöbb időt azonban a földkérget alkotó lemezek mozgásának megfigyelése és műholdas mérése igényelte. Magyarország esetében rendkívül lassú, alig kimutatható mozgásról van szó: évenként fél-egy milliméterről lehet beszélni. De fontos tisztában lenni ezen adatokkal, mert e lemezek mozgása – egymáshoz préselődése, egymásba ékelődése – hozza létre a földkéregben azt a feszültséget, amely végül egy-egy földrengésben szabadul fel.

Több információt is le lehet majd olvasni erről a térképről. Például feltüntették rajta, hogy Magyarország területén eddig hol mozdult meg a föld, de az is leolvasható róla, hol milyen a talaj. Ennek azért van jelentősége, mert a gránitsziklára emelt épületekben jóval kevesebb kár keletkezik egy-egy rengés során, mint mondjuk a laza, üledékes talajra emeltekben. Végül: a térkép tartalmazza, hol húzódnak, merre futnak a földkéreg fiatal és aktív törésvonalai, melyek mentén kipattannak a földrengések.

Borítókép: a Piszkés-tetői Obszervatórium (Forrás: Wikipédia)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.