Az obszervatórium megvizsgálta az esemény szeizmométerek által regisztrált hullámformáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy
a jelenség nem földrengéshez kapcsolódik, hanem valamilyen helyi hatás következménye.
Emellett megfigyelték, hogy a Piszkés-tetőn üzemelő infrahangállomásukon is megjelenik ebben az időpontban a jelenség, így vélhetően egy nagy hanghatásnak köszönhetőek a bejelentett észlelések – írták az obszervatórium munkatársai a Facebook-bejegyzésükben.
A mellékelt ábrán a szeizmométerek és az infrahangállomás regisztrátumai láthatóak.
Önök is tapasztalták a különös jelenséget?
– tették fel a kérdést az obszervatórium munkatársai a Facebook-posztjuk végén.
A Magyar Nemzet korábbi cikkében beszámolt arról is, hogy Magyarország területén ritkák a nagy erejű földrengések, de mindenképpen számolni kell velük. Elkészült Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe, amelyről nemcsak azt lehet majd leolvasni, hogy hazánk területén hol és mikor mozdult meg a föld, de azt is, hol húzódnak a törésvonalak. A földfizikai intézet szeizmológiai munkacsoportjának vezetőjével, Wéber Zoltán szeizmológus elmondta,
négy évig tartott a munka. Sok háttérkutatást kellett végezniük és nagy mennyiségű geofizikai mérési adatot feldolgozniuk, illetve összefésülniük a műholdas földmegfigyelési eredményekkel. A legtöbb időt azonban a földkérget alkotó lemezek mozgásának megfigyelése és műholdas mérése igényelte. Magyarország esetében rendkívül lassú, alig kimutatható mozgásról van szó: évenként fél-egy milliméterről lehet beszélni. De fontos tisztában lenni ezen adatokkal, mert e lemezek mozgása – egymáshoz préselődése, egymásba ékelődése – hozza létre a földkéregben azt a feszültséget, amely végül egy-egy földrengésben szabadul fel.
Több információt is le lehet majd olvasni erről a térképről. Például feltüntették rajta, hogy Magyarország területén eddig hol mozdult meg a föld, de az is leolvasható róla, hol milyen a talaj. Ennek azért van jelentősége, mert a gránitsziklára emelt épületekben jóval kevesebb kár keletkezik egy-egy rengés során, mint mondjuk a laza, üledékes talajra emeltekben. Végül: a térkép tartalmazza, hol húzódnak, merre futnak a földkéreg fiatal és aktív törésvonalai, melyek mentén kipattannak a földrengések.
