– Négy évig tartott a munka. Mi igényelt ennyi időt?
– Sok háttérkutatást kellett végeznünk, és nagy mennyiségű geofizikai mérési adatot feldolgoznunk, illetve összefésülnünk a műholdas földmegfigyelési eredményekkel. A legtöbb időt azonban a földkérget alkotó lemezek mozgásának megfigyelése és műholdas mérése igényelte. Magyarország esetében rendkívül lassú, alig kimutatható mozgásról van szó: évenként fél-egy milliméterről lehet beszélni. De fontos tisztában lennünk ezen adatokkal, mert e lemezek mozgása – egymáshoz préselődése, egymásba ékelődése – hozza létre a földkéregben azt a feszültséget, amely végül egy-egy földrengésben szabadul fel.
– Mi mindent lehet majd leolvasni a térképről?
– Több információt is. Például feltüntettük rajta, hogy Magyarország területén eddig hol mozdult meg a föld, de az is leolvasható róla, hol milyen a talaj. Ennek azért van jelentősége, mert a gránitsziklára emelt épületekben jóval kevesebb kár keletkezik egy-egy rengés során, mint mondjuk a laza, üledékes talajra emeltekben. Végül: a térkép tartalmazza, hol húzódnak, merre futnak a földkéreg fiatal és aktív törésvonalai, melyek mentén kipattannak a földrengések.