Magyarország területén ritkák a nagy erejű földrengések, de mindenképpen számolni kell velük

Elkészült Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe, amelyről nemcsak azt lehet majd leolvasni, hogy hazánk területén hol és mikor mozdult meg a föld, de azt is, hol húzódnak azok a törésvonalak. A földfizikai intézet szeizmológiai munkacsoportjának vezetőjével, Wéber Zoltán­ ­szeizmológussal beszélgettünk.

20230123 Budapest Wéber Zoltán szeizmológus fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

– Hol húzódnak?
– A legkiterjedtebb az úgynevezett Közép-magyarországi törési zóna, amely a szlovén határtól indul, délről kerüli a Balatont, érinti a Jászságot, és a Mátra alatt ér véget. A Diósjenő-vonal Nógrád vármegye alatt húzódik, de a Mecsektől délre is fut egy, mintegy 180 kilométer hosszan. A Kecskemét környéki pedig északkelet–délnyugat irányban húzódik.

– Mielőtt bárki megijedne: a térkép kiadása kapcsán megjelentetett közleményükben hangsúlyozzák, hogy Magyarország földrengés-aktivitása közepes. Pontosan mit jelent ez?
– Azt, hogy az ország területén ritkák a nagy erejű rengések, de mindenképpen számolni kell velük. 

A statisztikai vizsgálatok alapján 5-ösnél nagyobb erősségű átlagosan negyven-ötven évente fordul elő. 

Csak néhány példa a XX. századból: 1911-ben Kecskeméten volt 5,6-es erősségű rengés, 1925-ben Eger mellett 5,3-es, 1956-ban Dunaharasztiban 5,6-es.

– Magyarország hogyan áll e tekintetben ­Európa és a Balkán többi országához képest?
– A Kárpátok karéjától, valamint az Alpok vonulatától északra nem lehet érdemi földrengésveszélyről beszélni. Az úgynevezett mediterrán medencében viszont más a helyzet. A földkéreg afrikai lemeze ugyanis az európainak feszül, ráadásul több kisebb lemez is e két nagy közé ékelődött, minek következtében Szlovéniában, Horvátországban, Romániában nem ritkák az 5-ösnél erősebb rengések. De ebből a szempontból Törökország a legveszélyeztetettebb: ott 7-esnél erősebb rengések is előfordulnak.

– A térképre visszatérve: kik forgathatják haszonnal?
– A felbontása nem teszi lehetővé, hogy bárki rákeressen a saját házára, telkére vagy birtokára, ilyen célú felhasználásról tehát nem lehet beszélni. A szakemberek és a mérnökök azonban jó hasznát vehetik a leolvasott adatoknak, amikor egy-egy nagyberuházás kockázatelemzését végzik, vagy stratégiai terveit készítik. Építkezés megkezdése előtt ugyanis számtalan szempontot meg kell vizsgálni, melyek között az is szerepel, milyen talajba mélyítik majd az alapokat, vagy hogy az adott környéken mennyire gyakoriak a földrengések.

– És mi történik, ha valamelyik építtető – bármilyen okból – nem veszi figyelembe a térkép által jelzetteket?
– A térkép használatát kizárólag hatóság teheti kötelezővé a jövőben. A törvényi szabályozásból ugyanakkor már most kiderül, mely típusú építkezéseknél, beruházásoknál kell előzetesen elvégezni az említett vizsgálatokat. Erőművek, hidak, toronyházak, stratégiai fontossággal bíró infrastruktúra telepítése esetén például nem lehet eltekinteni tőlük. A térkép tehát elsősorban e létesítmények építtetőinek jelenthet nagy segítséget, de fontos hangsúlyozni: a róla leolvasott információk nem teszik szükségtelenné a helyszínen végzett vizsgálatokat.

– A szeizmológiai mérések segíthetnek egy-egy földrengés megelőzésében?
– A tudomány mai állása mellett csupán valószínűségről és kockázatokról beszélhetünk. Azt, hogy pontosan hol és mikor fog megmozdulni a föld, lehetetlen előre jelezni. 

A megelőzést ezért az épületek megfelelő tervezése és kivitelezése jelenti, vagyis valamennyit úgy kell létrehozni, hogy földrengés esetén ne dőljenek össze.

Persze minél földrengésbiztosabb egy épület, annál drágább is, vagyis annál többet kell ráfordítani. De vannak olyan tételek, amelyeket egyszerűen nem lehet és nem is érdemes megspórolni.

– Hol lehet majd hozzáférni a térképhez?
– Noha már elkészült, először a szakmai fórumokon fogjuk publikálni, csak utána kerül fel a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet honlapjára. Akit az előzetes verzió is érdekel, már most megtekintheti közreműködő partnerünk, a Geomega Kft. honlapján.

Borítókép: Wéber Zoltán­ ­szeizmológus (Fotó: Teknős Miklós)