– Pótolhatatlan értékű nevelőmunkát végeznek az egyházi iskolák Magyarországon – jelentette ki Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Katolikus konferencia az oktatásról című rendezvényen ma délelőtt.
Kifejezte: ma is nagy szükség van arra, hogy a szerzetes tanárok minden tantárgyban segítsék a diákokat keresztény világlátásuk formálásában, miközben meghagyják egyéni szabadságukat.
Ezen kívül az egyház kötelességének nevezte, hogy tevékenyen részt vegyen a kultúra átadásában is. Hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a szülőkben spontán ébredt fel gyermekeik egyházi iskolába íratásának vágya az ateista diktatúra évei után. Szerinte az egyházi iskolák hiányossága, hogy „nem minden tanár áll a hitnek azon a magaslatán, hogy ezt gyakorolni tudja”. Hozzátette, idő kell ahhoz, hogy ezt az utat tudják járni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy köznevelési és szakképzési kérdésekben az MKPK kapcsolódik az ágazati irányításhoz a fenntartott pedagógiai intézeteken keresztül, és szeretnének az oktatás terén, illetve a döntések előkészítésekor szerepet kapni, mellyel képviselhetik a katolikus értékrendszert. – Érdemes ebben a közösségben dolgozni – zárta gondolatait Veres András.
– A nevelés joga és kötelessége elsősorban a családé, de a család rászorul az egyház és az állam segítségére. A finanszírozás mellé lelket is kell adni az oktatói-nevelői tevékenységhez, ami az egyház sajátos kötelessége – fogalmazott köszöntőbeszédében Erdő Péter bíboros, Esztergom–Budapest főegyházmegyei érsek.
Hangsúlyozta: a katolikus iskolákban nem csupán az oktatáshoz való jogot gyakorolják, amikor katolikus oktatást és nevelést kínálnak, hanem a vallásszabadság alapvető jogáról is szó van.
Visszaemlékezett, amikor tél elején eljött hozzá számos igazgató és pedagógus a katolikus iskolák képviseletében; arról tárgyaltak, hogy a katolikus intézményekben miként tudnak az oktatási problémák megoldásához hozzájárulni.
– A katolikus iskola csak akkor lehet eredményes a nem vallásos szülők gyerekeinek a keresztény nevelésében és formálásában, ha sikerül bevonni a szülőket is – mondta Ternyák Csaba egri érsek. Emlékeztetett, hazánkban 1948 előtt 6505 katolikus iskola működött, a szocializmus idején csak nyolc gimnázium volt egyházi fenntartású, mára pedig a katolikus oktatási intézmények száma elérte a 770-et, ami a szülők és a pedagógusok hozzáállásának köszönhető.
Kiemelte: a fejlődés nagymértékben annak is az eredménye, hogy ma az állam biztosítja az egyházi fenntartók ugyanolyan mértékű normatív támogatását, mint az államiakét, valamint annak is, hogy a szülők többségének a kezdeményezésére egy állami vagy önkormányzati iskolát az általuk megnevezett egyház fenntartásába adhatnak.
Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet (Kapi) vezetője beszámolt arról, hogy a pedagógusi értékelési rendszerről szóló tárgyalások során a katolikus egyház képviseletében azt kérte, hogy olyan értékelést készítsenek, ami visszakerül abba az intézménybe, ahol a pedagógus tanít. Ennek indoka, hogy ott látják a felettesek és a kollégák az értékelt tanár munkáját. Emellett a Kapi azt is javasolta, hogy szűnjön meg a tanfelügyelet, valamint kitértek arra, hogy a minősítés rendszere is alaposabb átgondolásra szorul. Hozzátette, eredetileg megkérdőjelezték a minősítés létjogosultságát, de végül kompromisszumos javaslatként azt fogadták el, hogy ez csak a pedagógus-1 fokozatba való minősítésnél legyen kötelező, később csak opcionális. Azt is fontosnak vélik, hogy ha valaki többet teljesít, azt valamilyen módon premizálják – mondta Barcsák Marianna.
Az esemény vendége volt Angelo Vincenzo Zani, a Szent Római Egyház levéltárosa és könyvtárosa, aki szerint a kapcsolatok válságának korát éljük, ami az értékek átadásának folyamatában tapasztalható. Szintén problémának nevezte a transzhumanizmust, aminek célja, hogy az ember ellenszegüljön saját korlátainak, és ehhez technikai eszközöket használnak. Úgy vélte, a neveléstudománynak kötelessége megkérdőjelezni a fiatalságra rossz hatással lévő gondolkodásmódot. Hozzátette, az oktatás feladata a fiatalok és a gyerekek segítése, hogy ne legyenek bizonytalanok és gyökértelenek.
A gender kérdéséről az oktatásban azt mondta, hogy a szexualitás katolikus nevelési elvei követendők.
Szerinte fel kell építeni egy globális nevelési falut, aminek kulcsfontosságú szereplői a tanárok, de ezenkívül hangsúlyozta a békére nevelés fontosságát is.
Borítókép: A Katolikus konferencia az oktatásról résztvevői a a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban 2023. február 17-én (Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír)
