Tízből legalább egy diák idő előtt, szakma vagy érettségi nélkül távozik a középiskolából – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A korai iskolaelhagyók jelentős része rossz szociokulturális háttérrel rendelkező vagy cigány diák, aki már a középiskolai felvételi vizsgán komoly hátrányból indul.
Sajnos még mindig vannak olyan vidéki óvodák és általános iskolák, amelyek spontán szegregálódnak, hiszen a nem cigány szülők elviszik a gyerekeiket a cigány többségű intézményekből. Az alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtó iskolákban tanuló nyolcadikosoknak ugyanazt a központi középiskolai felvételi feladatsort kell kitölteniük, mint bárki másnak, ezért jellemzően csak a szakképzésbe tudnak bekerülni. Márpedig aki azért megy a szakképzésbe, mert máshová nem tud, az rövid idő alatt ki fog hullani az oktatásból
– adott helyzetképet a roma diákok oktatási esélyeiről Báder Iván főiskolai docens az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán nemrégiben megrendezett roma konferencián.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola volt az első felsőoktatási intézmény Magyarországon, amely romológia szakot indított, és mai napig az egyetlen olyan pedagógusképző, ahol a hallgatók mindegyike számára kötelező tantárgy a romológiai alapismeretek. A főiskola emellett mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakon kínál cigány/roma nemzetiségi szakirányt.
Az idén tizenkettedik alkalommal megrendezett konferencia fókuszában – amelyet a főiskola a Belügyminisztérium társadalmi felzárkóztatásáért felelős helyettes államtitkárságával közösen szervezett – a roma gyerekek és fiatalok társadalmi felzárkóztatásának lehetőségei álltak.
A konferencia előadói bemutatták azokat a programokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítik. Ilyenek a Biztos Kezdet Gyerekházak, ahol a szociokulturális hátrányokkal küzdő, háromévesnél kisebb gyerekeket nevelő családokat segítik szakemberek, a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak szóló tanodaprogram, valamint a lassan húsz éve működő Útravaló ösztöndíjprogram, amely anyagi segítséggel és mentorálással támogatja a hátrányos helyzetű tanulókat abban, hogy szakmát, érettségit vagy diplomát szerezzenek.
Az ösztöndíjasok választhatnak maguk mellé egy mentortanárt, aki pluszsegítséget nyújt nekik. Ez a feladat azonban jóval többet jelent a korrepetálásnál
– mondta Báder Iván, hozzátéve: érdemes lenne célzottan képezni olyan mentorpedagógusokat, akik saját iskolájuk tantestületében meghonosítják a hátrányos helyzetű vagy roma diákok iskolai előrehaladását segítő módszereket.
A szakember szerint a pedagógusoknak a roma kultúráról is több ismeretre lenne szükségük, hiszen
ha nem ismerik a cigány gyerekek otthoni normarendszerét, nem tudják majd formálni őket.
Pedig a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tizenévesek – köztük a roma diákok – nagy részét fenyegeti a lemorzsolódás veszélye. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben 12 százalékos volt a korai iskolaelhagyók aránya – ők azok a 18–24 évesek, akik még nem szereztek középfokú végzettséget, és nem vesznek részt oktatásban, képzésben.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
