Egyre kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok, de még mindig nagy a pazarlás

Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kilogramm élelmiszer veszett kárba.

20211201 szentes coop elelmiszerbolt vasarlas illusztracio havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Magyarország körforgásos anyagfelhasználási arányát 2010 óta mérik. A kezdeti 5,3 százalékról tíz év alatt 8,7 százalékra nőtt, ami hatvanszázalékos javulást jelent, de még mindig jócskán a 12,8 százalékos uniós átlag alatt van – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fenntartható fejlődés indikátorairól szóló elemzéséből. Az élmezőnyben Hollandia áll 30,9 százalékos körforgásos arányával, míg a legalacsonyabbat, 1,3 százalékot Romániában mérték.

 

Továbbra is sokat pazarlunk

A Napi.hu arról is ír, hogy az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kilogramm élelmiszer veszett kárba. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbb élelmiszer-hulladék Cipruson megy a kukába, fejenként 397 kilogramm. Majd a rangsorban Dánia, Görögország és Portugália áll, ahol fejenként kétszáz kilogramm élelmiszert dobnak ki.

A legalacsonyabb élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték, kevesebb mint húsz százalékát Ciprus adatának.

Magyarországon fejenként 93 kiló élelmiszert dobunk ki évente, ami az uniós átlagnál alacsonyabb érték. A kidobott élelmiszer legnagyobb része a háztartásokban keletkezik. Az EU-ban 2020-ban ez az arány 55 százalék volt, amely fejenként, átlagosan hetven kilogramm élelmiszert jelentett.

Magyarországon ennél is nagyobb, hetven százalék körüli a háztartások részaránya a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. A teljes élelmiszer-hulladék több mint húsz százaléka a feldolgozás és a gyártás során keletkezik. A legkevesebb veszteség az elsődleges termelés során keletkezik.

 

Új rendszer júliustól

Magyarországon 2010 óta az újrafeldolgozott hulladék aránya több mint duplájára nőtt – emlékeztet a Napi.hu.

Júliustól pedig nemcsak a hulladékgazdálkodási rendszer alakul át, hanem létrejön az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is, amely hozzájárul ahhoz, hogy tovább nőjön hazánkban az elkülönítetten gyűjtött hulladékok mennyisége és a hasznosítás aránya, valamint teljesítsük az uniós hulladékgazdálkodási célokat.

Az új hulladékgazdálkodási rendszerben a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.

Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.

Ezekre a termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség:

csomagolószerek;
meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;
elektromos és elektronikus berendezések;
elemek és akkumulátorok;
gépjárművek;
gumiabroncs;
irodai papír;
reklámhordozó papír;
sütőolaj és zsír;
meghatározott textil termékek;
fabútorok.

A gyártó által fizetendő, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján rendeletben határozza majd meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)