Endometriózis: ugyanaz a betegség, mégsincs két egyforma történet

Bár jóindulatú, az endometriózis mégis egy rendkívül fájdalmas, gyógyíthatatlan, ezer arcú és lefolyású betegség. Hazánkban mintegy kétszázezer nőt érint, és a meddőségek negyven százalékáért tehető felelőssé. Ennek ellenére keveset tudunk róla, a diagnózisig pedig sokszor hosszú évek telnek el, gyötrelmes kínok között. Olyan nőkkel beszélgettünk, akik már jól ismerik a betegséget és azt szeretnék, ha mások – velük ellentétben – korábban fedeznék fel a tüneteket és jutnának el a megfelelő szakemberhez.

2023. 03. 28. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Tudtam, hogy gondok vannak az egészségemmel. Tudtam, hogy az nem lehet normális, hogy valaki így, ilyen fájdalommal élje az életét, hogy harmincból hét nap kínok között teljen – kezdi Futó-Bikádi Edina, aki, bár ismerte az endometriózis jelet és a tüneteit, az orvosok mégsem találtak semmit. – Teltek az évek, miközben a betegség szépen tönkre tett belülről mindent. Amikor a férjemet megismertem és felmerült, hogy gyermeket szeretnénk, egyre súlyosabb tüneteim lettek, a székletem véres volt. A háziorvos elküldött laborba, de csupán arra jutottak, bizonyára aranyerem van. Aztán újból megjelent a vérzés, és elkerültem egy gasztroenterológushoz. A végbéltükröződés megmutatta, van egy tízcentis szakasz, ahol az endometriózis megtelepedett – magyarázza a fiatal nő, akinek ezután egy sor további vizsgálat javasoltak. Kiderült, a petefészke is érintett, sürgős műtétre volt szükség.

MOSOLY A MŰTŐASZTALON

Az endometriózis hazánkban körülbelül kétszázezer nőt érint, a termékeny korban lévők tíz százaléka küzd a betegséggel, amelynek érdekessége, hogy nagyon eltérő módon jelenik meg, mondhatni, nincs két ugyanolyan eset és történet. 

A betegség lényege, hogy a méhnyálkahártyához hasonló szövetek a méhen kívül nőnek, amely gyulladást, fájdalmat és megannyi tünetet okoznak. Bár jóindulatú, mégis súlyos károkat okoz, a meddőségek csaknem feléért ez a betegség tehető felelőssé, a felismerését pedig nehezíti, hogy az egyik gyakori tünetét, a menstruációs fájdalmat sokan még mindig természetesnek kezelik. 

Az Endometriózis Alapítvány közlése szerint a betegség okozta elváltozások érinthetik a méh izomzatát, a méhen kívüli hasűri és nemi szerveket, így a petefészket, petevezetéket, hüvelyfalat, a vastag-, vég-, illetve ritkábban a vékonybelet; emellett pedig a húgyhólyag és a húgyvezeték, sőt akár a máj, a vese és a tüdő is érintett lehet. 

– A műtét előtt rettegtem, mert az orvosok azt mondták, lehet sztómazsákot kell kapnom, ha túl nagy részt kell eltávolítani a belemből, és ez majd csak az operáció közben fog kiderülni. De a legjobban attól féltem, mi van, ha nem lehet gyermekem. Nem hittem volna, hogy egyszer úgy fognak majd betolni a műtőbe, hogy nem lehet lemosni a mosolyt az arcomról. Tudtam, hogy egy új fejezet kezdődik az életemben, és hogy ezzel lehetőséget kapok arra, hogy családot alapítsunk – idézi fel Futó-Bikádi Edina, akire csaknem hatórás műtét várt, ahol rengeteg cisztát találtak, a vastagbeléből pedig tíz centit kellett kivágni, míg a bal petefészek nyolcvan százalékát el kellett távolítani.

– Fontos volt, hogy minden apró cisztát megtaláljanak, mert ezekből idővel újabb gondok, összenövések lesznek. Az endometriózis nem csak fájdalmas, teljesen összezavarja a hormonrendszert, a gyermekvállalást megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, és a sok gyulladás az egész szervezetre kihat. Mindenhol ott volt a nyoma, a bőrömön, a hajamon, a súlyomon és az emésztésemen, na meg a szerveimen – sorolja, majd hozzáteszi:

Mióta tudom, hogy mivel állok szemben, azóta jobban megbecsülöm a testem, és hálás vagyok neki, hogy képes volt felállni ebből a csatából.

 A műtét utáni hónapokban sikerült Edinának természetes úton teherbe esnie, ám a betegség okozta hormonzavar miatt elveszítették a babát. Ráadásul az endometriózis miatt sérült a petevezetéke is, mégsem adták fel és a lombikprogramban végre valóra vált az álmuk férjével.

A várandósság első harmadában szigorúan csak feküdtem, utána viszont csodás időszak következett és tart azóta is, kislányunk novemberben lesz kétéves 

– foglalja össze a harmincegy éves édesanya.

A betegség okozta kihívások ellenére Futó-Bikádi Edinának végül teljesült a vágya: édesanya lett.      Fotó: Kuli Angelina

EZ ILYEN

– Mindig nagyon fájdalmas volt a menstruációm, amelyet jellemzően hányinger, szédülés kísért, de sosem tekintettem rá úgy, hogy ez rendellenes lenne, mindenkitől azt a jelzést kaptam, hogy „ez ilyen”. Ismertem és hallottam már korábban a betegségről, de valahogy sosem éreztem azt, hogy ez rám is vonatkozna. Aztán a bőröm nagyon erősen pattanásos lett. Bőrgyógyászhoz mentem, de a hormonális vérvizsgálatok rendben voltak, viszont azt javasolta, nézzen meg egy nőgyógyász is, aki talált egy cisztát a jobb petefészkemen – ezt már Szabó Fruzsina meséli, akinél kezdetben azt hitték, egy nagyon ritka cisztát találtak, amit csupán szemmel kellett tartani.

– Folyamatosan kontroll alatt tartották, hogy a csodacisztám nő-e, végül, amikor már majdnem négy centi volt, a műtét mellett döntöttünk, mert attól féltünk, a petefészkemet veszélyezteti. Az orvosom a műtét előtti órában vizsgált meg újra egy másik géppel, ekkor derült ki, hogy nem ciszta, hanem endometriózis. Fel sem fogtam, miről beszél, a nyugtatók már hatottak. A félórás műtét helyett így majdnem három órán át zajlott a procedúra, hogy megnézze, más szervem is érintett-e. A hólyagomon is talált, azok szerencsére még kicsik voltak – árulja el a fiatal lány, aki a műtét után életében először, fájdalom nélkül menstruált. Néhány hónap múlva viszont a fájdalom visszatért, és gyakran láz is kísérte a tüneteket, azonnal orvoshoz fordult.

Szabó Fruzsina szerint a tünetek észlelése után egy specialistát is érdemes felkeresni.  Fotó: Jónás Jácint

 

EZER ARC, EZER HARC

– A jelek ellenére a nőgyógyászom mégsem látott semmit, ugyanakkor gyógyszeres kezelést vagy teljes életmódváltást javasolt. Utóbbi mellett döntöttem, ami a cukor, a glutén és a vörös húsok elhagyását jelentette, illetve a mindennapos sport beépítését. Minden vágyam, hogy a testem meg tudjon küzdeni ezzel a betegséggel, viszont az a tény, hogy bármikor visszajöhet az endometriózis, és elveheti tőlem annak a lehetőségét, hogy egyszer családot alapítsak, nem hagy nyugodni – vall őszintén Szabó Fruzsina, aki szerint fontos, hogy ha észleljük valamelyik tünetet, érdemes a nőgyógyász mellett egy endometriózisra szakosodott specialistát is felkeresni. 

Egy nőgyógyász – a már felismert betegséget – remekül kontroll alatt tudja tartani, de nem biztos, hogy fel is ismeri, hiszen ezek sokszor nagyon apró képződmények. Számomra az a legnehezebb feladat, hogy ne váljon az identitásom részévé 

– fűzi hozzá Szabó Fruzsina. 

A betegség lefolyásának sokszínűségére és annak mielőbbi felismerésére hívja fel a figyelmet az Ezerarcú Endometriózis kampánya is. Az edukatív sorozat megálmodója, Ferenczi Szonja, bár maga is érintett a betegségben, mégis meglepte, mennyire eltérő az endometriózisban szenvedő nők története és megélései. A projekt Instagram-oldalán éppen ezért olyan nők történeteit ismerhetjük meg, akik ugyanazt a diagnózis kapták, mégis teljesen más utat jártak be és járják a mai napig. – Szerettem volna, ha az emberek látják, hogy vannak ezek a nők, csodásak, sikeresek, szépek, rájuk nézve valószínűleg senki nem gondolná, hogy milyen nehéz, fájdalmas betegséggel élnek. Számomra sokkal izgalmasabb, hogy a külvilág előtt mennyire rejtett, láthatatlan tud maradni az endometriózisban élő nők szenvedése – fogalmazott Ferenczi Szonja.

 

Boríkép: Futó-Bikádi Edina (Fotó: Kuli Angelina)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.