Nem elég a felületi fertőtlenítés, egy egyszerű séta alkalmával is megfertőződhetünk

Nem kizárt, hogy a vírusok egyedül is képesek a levegőben terjedni anélkül, hogy szálló porhoz vagy kisebb levegőrészecskékhez kapcsolódnának – derült ki a Semmelweis Egyetem legfrissebb tanulmányából. Az eredetileg a koronavírus terjedését vizsgáló kutatás alapul szolgálhat az influenza vagy az RSV terjedésének a fékezésére és más járványok megelőzésére is.

AUSTRIA-HEALTH-VIRUS-EPIDEMIC Fotó: HELMUT FOHRINGER

– Minél kisebb a részecske, annál könnyebben jut be a szervezetbe, így rajta a vírus is. A vizsgálat során a világon minden eddiginél szélesebb tartományban (70 nanométer – 10 mikrométer) tudtuk kimutatni a koronavírust a levegőrészecskéken – egészen alacsony méreten is. A vírus örökítőanyaga leginkább a 0,5–4 mikrométer tartományú aerosolban volt jelen, de ultrafinom részecskéken is azonosítottuk – kezdte Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinikájának igazgatója. Kiemelte, a szálló por önmagában is veszélyes, mert a tüdő mélyébe is bejut. A 0,3 mikrométernél (300 nanométer) kisebb, néhány száz nanométeres részecskék a felső légutakból a léghólyagokon keresztül közvetlenül a vérbe is be tudnak kerülni. 

A kutatásban a szakemberek arra keresték a választ, hogy milyen méretű levegőrészecskéken képes a vírus megtapadni, és milyen külső tényezők – levegőminőség, mozgás – befolyásolják terjedését. A vizsgálat az egyetem egy korábbi tanulmányának a folytatása, mely azt elemezte, hogyha különböző méretű levegőrészecskék felületén utazna a vírus, hová rakódna le a tüdőben. A felmérésben részt vevő Energiatudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a vizsgálatokat kórházban, normál kórteremben és nem invazív légzésterápiás osztályon végezték. 

– Mivel ez a tartomány megegyezik a vírus RNS-ének méretével, nem kizárt, hogy a vírusok egyedül is képesek a levegőben terjedni anélkül, hogy szálló porhoz vagy kisebb levegőrészecskékhez kapcsolódnának – fogalmazott Müller Veronika, aki arra is felhívta a figyelmet:

 a részecskék döntően reszuszpenzióval kerülnek a levegőbe, azaz leülepednek, de hasonlóan a vízhez, mozgás hatására felkavarodnak. Vagyis ha valaki átsétál egy kórtermen, felkavarja a levegőt és belélegzi, bekerülhet a szervezetébe a kórokozó, ahogy a többi, helyiségben tartózkodók szervezetébe is. Tehát a légúti fertőzések szempontjából nemcsak a felületek jelentenek problémát , hanem maga a felkavart levegő is, amit belélegzünk.

– Bevallom, azóta én is másképp tekintek az izolációra. Ez még inkább előtérbe helyezi a takarítás jelentőségét: eddig a felületek és a kézfertőtlenítés jelentőségét hangsúlyozták, ami vitathatatlan, ám legalább ennyire fontos az aeroszolokkal való fertőződés lehetősége. A betegek elkülönítése – külön fürdőszoba és vécé használata – főleg a székletbaktériumok, mint fertőzésforrás miatt volt fontos – sorolta a szakember a kutatás eredményeit, amely a kórházi fertőzések szempontjából is rendkívül hasznos. A fertőzés forrásainak pontosabb ismerete ugyanis segíthet visszaszorítani a kórházi megbetegedések, például a kórházban szerzett tüdőgyulladás gyakoriságát. 

– Bár a tanulmány koronavírus terjedését vizsgálta, az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az influenza és az RSV (óriássejtes tüdőmegbetegedést okozó vírus) terjedésében ez a tényező is azonos. Ez a jövőben segítheti az ilyen járványok megelőzését, hatékonyabb kezelését kórházakban, idősotthonokban vagy akár otthon – foglalta össze Müller Veronika. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Helmut Fohringer)