– Az időszakos böjt, vagyis az autofágia hatására javult a kutatásban részt vevők életminősége és általános egészségi állapota, valamint kevésbé voltak fáradékonyak, mint a vizsgálat kezdete előtt, emellett csökkent szervezetükben a daganatos megbetegedést okozó markerek szintje, köztük a IGF–1 hormoné, ami jelentős szerepet játszik a tumorok növekedésében – idézte a Házipatika a Nutrition folyóiratban megjelent kutatás eredményeit. A Mainzi Egyetem kutatói által jegyzett vizsgálat során az is kiderült, hogy a résztvevők az életminőségüket tekintve közel húszszázalékos javulást tapasztaltak, beleértve a fizikai és mentális egészséget, a fizikai aktivitást és a fájdalmat. Egyeseknek mindössze két hétig, másoknak viszont ennél jóval tovább tartott, míg észrevehető, pozitív változást észleltek. Három hónap elteltével viszont a mentális fáradtságuk is negyven százalékkal csökkent. Az egyetem kutatói arra keresték a választ, hogyan hat egyéni szinten az időszakos böjt, amelynek lényege:
a nap nyolc órájában étkezhetünk, míg 16 órán keresztül nem vehetünk magunkhoz ételt. Ez a ciklikusság elsőre nagyon szigorúnak tűnhet, de ha megismerjük a böjt szervezetre gyakorolt hatását, már egészen más megvilágításba kerül. Fontos, hogy értsük az autofágia fogalmát, amely szó szerint önemésztést, a sejtek önlebontó folyamatát jelenti, és melynek során a felesleges és károsodott sejtalkotók egy enzimes mechanizmus révén lebomlanak, ezáltal energia, valamint az új sejtek felépítéséhez használható anyagok szabadulnak fel.
Az autofágia folyamatát egy, a csökkent tápanyagbevitel, az éhezés során felszabaduló hormon, a glükagon stimulálja. A böjt alatti éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a kettő együtt pedig a sejtek megújulását eredményezi. A tizenhat órás koplalás az éjszakai alvást is magában foglalja, így egy korai vacsorát követően másnap, a reggeli kihagyása után a késő délelőtti periódusban fogyaszthatjuk az első étkezésünket.
Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték, ám az összetett és nehezen vizsgálható folyamatban szerepet játszó fehérjék és gének feltérképezése még évtizedekig tartott. Átütő felfedezést egy japán sejtbiológus ért el: Ószumi Josinori kutatásaiért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
Az elmúlt években világszerte lett népszerű az autofágia, és a kutatások is rámutattak, hogy már csak azért is érdemes bevezetni az életünkbe a 16/8-as étkezést, mert az autofágia csökkent működése vagy hiánya összefüggésbe hozható a korai öregedéssel, illetve számos öregkori betegséggel, idegrendszeri károsodással, így az Alzheimer- és Parkinson-kórral, az izomsorvadás, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával.
Az autofágia bevezetését olyan napon javasolt elkezdeni, amikor kevésbé vagyunk aktívak, ugyanakkor ez a módszer nem ajánlott várandós és szoptató anyáknak, illetve a gyermekeknek sem.
