– Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja, ezért a legfontosabb nemzeti minimum – fogalmazott Gulyás Gergely Veszprémben, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett városi ünnepségen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a legkiválóbb, karddal és vérrel megharcolt példája annak, hogy a haza és a szabadság szeretete tudja a legnagyszerűbb cselekedetekre késztetni a magyarságot. – Nemzeti egység nem teremthető a haza és a szabadság szeretete nélkül, és addig létezhet a nemzeti közösség, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk – foglalta össze 1848. március 15-e üzenetét a ma élő magyarságnak a tárcavezető.
A miniszer a beszédében emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt Európán forradalmak söpörtek végig, és a polgári jogok kínálta szabadság ügye ekkor közös európai ügy volt.
– A népek tavasza gyökereiben rázta meg az abszolutizmus által kormányzott Európát. A mozgalom egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak, függetlenséget, alkotmányos intézményeket, felelős kormányt, szabad sajtót, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget, rabság helyett szabadságot – emelte ki. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy miközben Európában gyorsan kihunyt a láng, és eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben. – A forradalomból szabadságharc lett, dicső küzdelmekkel, szép győzelmekkel, és bár leverése, majd az azt követő megtorlás elfojtotta a szabadságküzdelmet, megerősítette a nemzet szabadságvágyát – vélekedett.
Megfogalmazása szerint 1848 bizonyítékul szolgál arra, hogy az igazi szabadság erkölcsi minőség is. – A nemzet és polgárainak szabadságvágya az egyén belső, lelki szabadságán alapul, a lélek szabadságának igénye pedig az igazságban gyökerezik. A belső, lelki és a külső, fizikai rabság az emberi igazságérzettel összeegyeztethetetlen – mutatott rá.
