Gulyás Gergely kiemelte: 1848 legfőbb üzenete, hogy nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai. – A magyarság 1848–49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta és ma is gondol: független nemzet akart lenni, amely maga dönt a saját sorsáról, maga dönt az ország ügyeiről és maga dönt a szövetségkötéseiről is – jelentette ki. A miniszter ezt nevezte annak a biztos alapnak, amelynek a magyarság a megmaradását köszönheti.
– Ezért éltünk túl tatárt, törököt, majd Habsburgot, később németet, majd szovjet megszállást, forradalmaink vérbe fojtását, szabadságharcaink leverését. Ezért maradt meg Magyarország és a magyar nemzet a Kárpát-medencében oly sok viszály közepette. Mi azokhoz tartozunk, akiknek nem térkép e táj, akik békében, szabadságban és legalább az életünk alapjait érintő legfontosabb dolgokban egyetértést szeretnénk
– mondta.
Gulyás Gergely véleménye, hogy ilyen egyetértést, nemzeti egységet jelentettek forradalmaink, és 1848 emléke, öröksége, üzenete még tizenhét és fél évtized elteltével is egyesíti a magyarságot. Hozzátette: március 15-e a magyar történelem azon napja, amely mint csillag ragyog minden nemzedékre, amíg magyar él a földön, és amely a nemzet folyamatos újjászületésének esélyét hirdeti tavaszról tavaszra.
– Ma, amikor szomszédságunkban háború dúl, a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni, ha politikai elvárás valós jelentőségükben megtagadni azokat. Az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni – zárta szavait a tárcavezető.
Borítókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!