A határon túl is megemlékeznek az 1848-as forradalom hőseiről

A határon túl is sokfelé tartanak ünnepi megemlékezéseket, koszorúzásokat Kárpát-medence-szerte. Varga Judit igazságügyi miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is Erdélyben ünnepelt.

Kolozsvár, 2023. március 15. Néptáncosok előadása az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából tartott kolozsvári megemlékezésen 2023. március 15-én. MTI/Kiss Gábor Fotó: MTI/Kiss Gábor

Forrás: Facebook/Babják Zoltán

Kiemelte továbbá azt is, hogy egy barackfát ültettek el az intézmény udvarán, ami szimbolikus erejű, ugyanis egy legenda szerint pont ilyen gyümölcsfa alatt tartott Kossuth Lajos gyűléseket az 1848–49-es szabadságharc és forradalom kitörése előtt Beregszászban.

Magyar nemzeti színekben pompázik Kézdivásárhely

– Nekünk ma nem fegyverrel kell harcolnunk, hanem a békét kell megnyernünk – fogalmazott a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Potápi Árpád János a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a székelyföldi Kézdivásárhelyen elmondott beszédében.

A székelyföldi város a hagyománynak megfelelően magyar nemzeti színekben pompázik március 15-én, a villanyoszlopokat kokárdák díszítik, a Kézdi feliratot és a díszemelvényt is piros-fehér-zöld színekkel ékesítették.

Az ünnepi program a helyi iskolák felvonulásával kezdődött, a diákokat a lovas huszárok és hagyományőrző csapatok, valamint a környező falvak képviselőinek a felvonulása követte. A díszbe öltözött, magyar és székely zászlókat lobogtató, lovas huszárok által kísért díszmenetet a járdákon összegyűlt helyiek tömege tapsolta, üdvözölte. Az ünnepi műsort a hagyományhoz híven a város főterén, a Gábor Áron-szobornál tartották.

Potápi Árpád János a 200 éve született Petőfi Sándor A székelyek című versének első soraival köszöntötte az egybegyűlteket: „Nem mondom én: előre, székelyek! / Előre mentek úgyis, hős fiúk; / Ottan kíván harcolni mindegyik, / Hol a csata legrémesebben zúg.” Elmondta, hogy a bukovinai székelyként külön öröm számára, hogy a kézdivásárhelyiekkel, háromszékiekkel, erdélyi magyarokkal ünnepelhet.

Emlékeztetett, hogy március 15-én a Kárpát-medencében, a diaszpórában mindenütt büszkén emlékeznek a márciusi ifjakra, akiknek tettei „a mai napig is meghatározzák a sorsunkat”, de a számtalan névtelen hősről sem szabad megfeledkezni, akik a haza megmaradásáért harcoltak – mondta. Hozzátette, hogy a haza nemcsak a tájakat jelenti, hanem az embereket is. 

A haza mi is vagyunk itt, Kézdivásárhely ünneplő magyar közösségében. Őrizzük meg ezt a szívünkben élő magyar hazát saját életünkben, mert ha azt elveszítjük, mi magunk és a gyermekeink is kevesebbek lesznek!

– intett Potápi Árpád János.

– Március 15-e „igazodási pont, mérföldkő”, a bátor kiállást jelenti a nemzeti értékek, a szabadság, a függetlenség mellett, de a nemzeti összetartozás mellett is, szolidaritást a nehéz helyzetbe került nemzetrészekkel − hangsúlyozta.

– Innen is üzenjük a világ hatalmasságainak Zrínyi soraival: „Ne bántsd a magyart!” Ne bántsanak senkit a magyarságáért, ne bántsák a nyelvükhöz, az iskoláikhoz, a hagyományaikhoz ragaszkodó kárpátaljai magyarokat sem – jelentette ki békét kívánva, hiszen – mint fogalmazott – „számunkra, magyarok számára nincs más alternatíva, csak a béke!”

– Nekünk ma nem fegyverrel kell harcolnunk, hanem a békét kell megnyernünk – hangsúlyozta Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy ez sokszor nehezebb. 

Felszólította a helyeiket, hogy mutassák meg, mire képesek a székelyek, nemzeti szimbólumaik, intézményeik, önrendelkezésük, nyelvük és kultúrájuk melletti eltökélt kiállásra biztatta őket.

Hozzátette, Magyarország kormánya is „a székely virtust szem előtt tartva” cselekszik, olyan általános európai értékek mentén dolgozik, melyek a nemzeti újraegyesítést is szolgálják a határok megváltoztatása nélkül.

„Célunk ugyanaz ma is, mint volt a márciusi ifjaké: béke, szabadság és egyetértés” 

A nemzetek Európájának gondolatához Magyarország közép-európai szomszédjait is meg szeretné nyerni, hiszen csak akkor lehet erős, ha szomszédjai is erősek – mondta. Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter beszédében rámutatott:  – Csak az lehet szabad, aki biztonságban érzi magát. És csak az érezheti magát biztonságban, aki szabad. Úgy vélte, ma az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is, „az RMDSZ kormányzati eredményeinek köszönhetően kevésbé nehéz ez az időszak”. – Kormányon lenni biztonságot is jelent a magyar közösségnek – mondta a politikus, aki szerint ennek eredményeként az elmúlt két évben megvédték az embereket és a gazdaságot, és számos olyan beruházáshoz biztosítottak finanszírozást, amely a magyar családokat segíti.

A márciusi ifjak, nemzetiségre, nyelvre, vallásra, foglalkozásra, vagyoni helyzetre tekintet nélkül egyet akartak, együtt cselekedtek – mondta. 

Ma sincs más lehetőségünk: csak akkor van esélyünk  jövőnket a saját kezünkbe venni, ha összefogunk, ha egy nyelvet beszélünk. Ha okulunk ’48 példájából

– üzente az RMDSZ-es miniszter.

Az emlékezőket Bokor Tibor polgármester is köszöntötte, kiemelve, hogy Gyöngyös, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Szentendre és Paks testvérvárosok küldöttsége is Kézdivásárhelyen ünnepel.

Beszédében rámutatott: az Úzvölgye közelében élőkként a helyiek tudják, hogy „a magyar hazáért életüket adók lelki nyugalmáért is meg kell küzdeni”, ahogy a zászlóik szabad lobogásáért, az emlékezés jogáért, az anyanyelv érvényesítéséért is. 

Mivel nekünk ezer éve itt van a hazánk, itt van szükség a szabadságra is

– fogalmazott Bokor Tibor.

A fiatalság üzenetét Kertész Blanka tolmácsolta, majd Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke mondott áldást az ünneplőkre.

Kolozsváron mondott beszédet Varga Mihály

Ma is béke kell ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból, ha pedig béke van, szabadság is van

– jelentette ki a nemzeti ünnep alkalmából Kolozsvár főterén mondott beszédében Varga Mihály pénzügyminiszter. Emlékeztetett, hogy az 1848-as forradalom a magyarság számára az intézményes magyar szabadság megszületésének pillanata.

Varga Mihály pénzügyminiszter. Fotó: MTI/Kiss Gábor

A tárcavezető azt mondta, hogy a forradalom hőseinek áldozata pedig azzal viszonozható, ha a kiharcolt függetlenséget és önrendelkezést „megerősítjük és biztosítjuk az utókor számára”.

– Amikor 1848-at ünnepeljük, akkor mi, magyarok az autonóm nemzetállamokon alapuló sokszínű Európát is ünnepeljük – jelentette ki. Hozzátette: a kis nemzeteknek időről időre maguknak kell megvédeni saját szabadságukat, így volt ez 1848-ban, a két világháború után, és a jelenben is új frontokon.

Rámutatott: az utóbbi időszakban Európa központjaiban azon dolgoznak, hogy a nemzetállamok helyét „központosított európai szuperállam vegye át”.

A magyar kormány ezt veszélyesnek tartja, ezért is gondoskodott a magyar állampolgárság kiterjesztése által arról, hogy újra közjogi kötelék jöjjön létre a magyar állam és a magyar emberek között

– mondta. Szavai szerint Európában a sokszínűség biztosítja a tetterőt, végső soron a gazdasági teljesítményt és jólétet is. – Sokszínűséget pedig nem a paletta összekeverésével kapunk, hiszen az szürkét eredményezne, hanem az önálló színek megtartásában – jelentette ki.

A Felvidéken is megemlékeztek a hősökről

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a legjobb példája annak, hogy ki kell állni az igazság, a jogaink és szuverenitásunk védelmében, és ki kell állni azért, hogy ma az igazság a béke oldalán áll – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerdán Pozsonyban, a Medikus kertben lévő Petőfi-szobornál tartott ünnepi megemlékezésen.

Szili Katalin beszédében kiemelte: március 15. olyan ünnepe a nemzetnek, amikor a magyar bátorság, a hit és az elszántság előtt tisztelgünk, egy olyan ünnep, amely nem a félelemről és a kiábrándultságról, hanem az elszántságról és az egységbe forrt akaratról szól.

Mint hozzátette, a reformkor politikusai és kiemelkedő személyiségei sem értettek mindenben egyet, mégis meg tudták teremteni az összefogást.

A miniszterelnöki főtanácsadó kijelentette: a mai magyarság csak olyan úton akar járni, amely a javát szolgálja, és kitart azon értékek mellett, amelyek a nemzet becsületét szolgálják, tisztelik a közösség és a munka értékeit.

Mit kíván ma a magyar nemzet? Legyen béke, szuverenitás és egyetértés

– fogalmazott Szili Katalin. Hozzátette: kívánjuk a békét a világnak, békét Európának, kívánjuk, hogy magunk dönthessünk saját sorsunkról, biztonságunkról. A nemzeti ünnep alkalmából a Felvidéken többtucatnyi más helyszínen is tartottak és tartanak megemlékezéseket.

A magyarság ragaszkodik a szabadsághoz

– A magyarság nemet mond az európai birodalom eszméjére, ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához, és mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe határon innen és túl – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.

A tárcavezető a város főterén összegyűlt tömeg előtt rámutatott: Európában ma véleményhegemónia épül, az EU nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, öncenzúrában egyesül, Brüsszel pedig elhibázott válaszokat ad a mellettünk dúló háborúra.

– A magyarok viszont egyenlő nemzetek önkéntes együttműködésében hisznek és a ’48-as elődökhöz hasonlóan ma is békét, szabadságot és egyetértést akarnak – mondta a tárcavezető.

Nemet mondunk az Európai Birodalomra és olyan unióban hiszünk, amely az egyenrangú nemzetek önkéntes együttműködésén alapul, egy olyan szövetségben, amely tiszteletben tartja a tagok egyéni méltóságát és erejét a szabad nemzetek szabad versenyéből meríti

– szögezte le Varga Judit. Mint mondta, a magyarság a szabadság és pluralizmus pártján áll, elfogadja a világnézetek és álláspontok sokféleségét és magától értetődőnek tartja, hogy képviselhesse sajátját. Szerinte olyan Európai Unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást nyújt számukra és hagyja, hogy kiteljesedjenek. Az Európai Unió jövője szerinte attól függ, hogy képes lesz-e hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról. Leszögezte: Magyarország kormánya a 2022-es áprilisi választásokon és népszavazáson szerzett egyedülállóan erős mandátuma alapján a magyar emberek egyértelmű akaratát képviselve áll ki a békéért, a gyermekek lelkéért, a szuverenitás megvédéséért.

Borítókép: Néptáncosok előadása a kolozsvári megemlékezésen (Fotó: MTI/Kiss Gábor)