– Ha a jogsértést az Európai Bíróság megállapítja, a jogsértő államtól elvárt, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen annak orvoslására, hiszen az Európai Unióról szóló szerződés maastrichti elfogadása óta a bíróság pénzbírságot szabhat ki az ügyben érintett államra abban az esetben, ha utóbbi az ellene hozott – mulasztást megállapító – ítélet nyomán nem tesz eleget a szerződések szerinti megállapított kötelezettségnek.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a bíróságnak nincsen eszköze arra, hogy megsemmisítse a szerződésekkel ellentétes nemzeti jogszabályi rendelkezéseket.
Ez a feladat a jogsértő államot illeti, igaz, az Európai Bizottság már az 1970-es években próbálta elérni, hogy a bíróság előtt legyen ilyen megsemmisítési lehetőség.
A nemzetállami akarat és jogalkalmazói szerep azonban megkerülhetetlen, hiszen a nemzeti bíróságok úgy felelősek az uniós jog alkalmazásáért, hogy nincsenek közvetlenül alárendelve az Európai Bíróságnak. Magyarország a konkrét ügyben tartja azon következetes álláspontját, hogy az oktatás-nevelés kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik, illetve a gyermekek neveléséről dönteni a szülők joga. Hazánk egyébként e körben hagyományosan jogkövető magatartást tanúsít, ugyanakkor az egy sajnálatos tendencia, hogy a luxembourgi testület független szakmai fórumból a brüsszeli bürokrácia kinyújtott karjává silányult.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!