Emlékeztettek rá, hogy a javaslat alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt az, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el a cselekményt, feltéve, hogy az nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
Amint az az indoklásában szerepel, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlásakor keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség tapasztalata szerint kiemelt közéleti szereplők rendszeresen (vissza)élnek a büntetőjogi szankciók lehetőségével, így kívánnak nyomást gyakorolni a nekik nem tetsző médiumok munkatársaira, ami nem más, mint a nyílt cenzúra, a sajtószabadság lábbal tiprása.
Éppen ezért arra számítanak, hogy a büntetések elrettentő hatása a közélet véleményformálásában résztvevőket is megfélemlíti, elriasztja, amely így éppen a demokratikus és plurális alapokra épülő közélet kibontakozását és értékét gyengíti el. A szólás-, és sajtószabadság gyakorlásának kriminalizálása és büntetőjogi szankcióval sújtása ugyanis egy olyan visszatartó hatás kiváltására alkalmas, amely öncenzúrára kényszerítheti a szabadságjoggal élni kívánókat.
Meggyőződésünk, hogy itt az ideje az újságírói szakma dekriminalizálásának!
– fogalmaztak.
