Megkezdődik a szent három napnak nevezett liturgikus idő

A keresztény hívek Jézus Krisztus megváltó áldozatát ünneplik az egész világon.

2023. 04. 06. 10:45
Kereszt
20220415 Debrecen Jézus keresztútjának stációit idézték fel a Szent Anna Székesegyházban nagypénteken. Fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Fotó: Kiss Annamarie/Hajdú-Bihari Napló
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagycsütörtökön az egyház az utolsó vacsorára emlékezik, ezzel kezdődik a szent három napnak nevezett liturgikus idő, amelynek során a keresztény hívek Krisztus megváltó áldozatát ünneplik az egész világon – erről közleményben tájékoztatott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Eszerint a nagycsütörtöki liturgia a délelőtti olajszentelési, ünnepi szentmisével kezdődik.

Csont Ede
A nagycsütörtöki szentmisén felidézik és megjelenítik Jézus példáját, aki megmosta tizenkét tanítványának lábát Fotó: Veres Nándor

A katolikus egyház székesegyházaiban a főpásztorok a papsággal koncelebrálva mutatják be a szentmisét, amelyet krizmaszentelési misének is neveznek. Ekkor szentelik meg azokat az olajokat, amelyeket a keresztelés, a bérmálás, a papszentelés, a templomszentelés és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak. A papság e mise alatt, közösségben újítja meg a szenteléskor tett ígéretét

– tették hozzá.

A nagycsütörtöki, esti szentmise Krisztus dicsőítésével kezdődik, megszólalnak a templom harangjai, csengői és az orgona, amelyeket legközelebb a nagyszombati vigília szertartáson hallhatunk. Addig a hagyomány szerint a világ harangjai „Rómába repülnek”, ahol Jézust közösen gyászolják. A húsvéti lakoma, az Egyiptomból való szabadulás ünneplése: az utolsó vacsorán erre gyűltek össze a tanítványok, közös ünneplésre, közös emlékezésre.

A nagycsütörtöki szentmisén felidézik és megjelenítik Jézus példáját, aki megmosta tizenkét tanítványának lábát. Ez a gesztus nemcsak jelképes, hiszen általa a saját személyén adott példát a felebaráti szeretetre és az alázatosságra. Jézus az utolsó vacsorán önmagát adta tanítványainak, az emlékezésen keresztül pedig minden keresztény hívőnek. »Ez az én testem«, »ez az én vérem« – halljuk szavait a kenyér és a bor felajánlásakor. Saját testét adta áldozatul értünk, vére pedig lemossa bűneinket és az örök halált

– emlékeztetett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Hozzáfűzték: az utolsó vacsora végén a miséző pap minden díszítést eltávolít az oltárról, amely annak jelképe, ahogy Krisztust megfosztották ruháitól. Az oltáriszentséget egy külön kápolnába viszik, ott őrzik a nagyszombati vigília szentmiséig. A szertartásnak csendben, elbocsátás nélkül van vége, a világegyház nagypénteken nem mutat be szentmisét.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.