Így például a vonulásos demonstrációt csak a bejelentett útvonalon és a bejelentett időtartamban szabad megtartani. Amint az útvonaltól eltérnek, törvényt sértenek, amit törvényi felhatalmazás szerint a rendőrségnek meg kell akadályoznia. Hozzátetté: ez a feladata akkor is, ha a bejelentett tüntetés hivatalos része után a tüntetők egy része tovább folytatja azt. Mint az legutóbb is történt.
A bejelentett gyűlések végén bizonyos személyek, úgymond ellopják a tömeget, sokszor a résztvevők nem is tudják, hogy mihez csatlakoznak– emelte ki Wieszt Ferenc.
A rendőrök ilyenkor is törekednek arra, hogy a lehető legbékésebben kezeljék a helyzetet, azonban vannak olyan helyzetek, amikor már közbe kell avatkozniuk.
A város közlekedésének a megbénítása egy idő után cselekvésre készteti a rendőröket– mondta Gömbös Sándor.
Arra is felhívták a rendőrök a figyelmet, hogy ezeken a gyűléseken akár tragédia is történhet, mivel a tömeg sokszor annyira összenyomódik, hogy az már életveszélyes. A legutóbbi tüntetésen négy embert éppen emiatt emelt ki a rendőrség, mert csak így tudták megóvni a testi épségüket, életüket.
A háttérbeszélgetésen emlékeztettek: a rendőrség következetesen betartja a fokozatosság elvét, indokolatlanul nem alkalmaz erőszakot.
Legutóbb, amikor egyesek nekirontottak a rendőrsorfalnak és dobálták őket veszélyes tárgyakkal, akár sokkolót, illetve könnygázt is alkalmazhattak volna, ám nem tették. Az agresszív kisebbséget leválasztották a tömegről egyszerű fizikai erővel, a sorfal nyomulásával.
A rendőrség szerint azt azonban tudnia kell a tüntetésre készülőknek, hogy a rendőrség törvényalkalmazó, adott esetben nem mérlegelhet. Amint más, vagy a rendőrök élete, testi épsége, vagyoni javaik veszélyben vannak – mert például égő füstgyertyákat dobálnak a tüntetők –, közbe kell avatkozniuk.
