– A rezsicsökkentés megszüntetésére az Európai Bizottság nem tehet javaslatot, ilyen joga nincsen, és Magyarország továbbra is meg fogja őrizni a rezsicsökkentés vívmányait – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón. A tárcavezető arra reagált, hogy szerdán megjelentek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai. Mint mondta, Magyarország fontosnak tartja azt a célt – ez az előterjesztett költségvetés-tervezetéből is kiderül –, hogy a költségvetési hiányt mérsékelni tudja.
– Magyarország egyedülálló ország, ahol az előző három választási évben a kormány képes volt a hiány csökkentésére, tehát nem lehet azzal vádolni bennünket, hogy ezt ne tartottuk volna mindig szem előtt, még nehéz, válságos időkben is. Ennek ellenére nem mindegy, hogy miként érik el ezt a célt, és ebből a szempontból az Európai Bizottság javaslatát elutasítják. A rezsicsökkentés vívmányait az ismert szabályok között megőrzik
– hangsúlyozta.
A miniszter elmondta: hiába szerepel az ajánlásban, hogy 2023 végére hazánk szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, Magyarország a hiányt csökkenteni fogja, de erre képes anélkül, hogy elfogadja az Európai Bizottság tanácsát.
Nem hagyjuk veszni az eredményeket
A mai Kormányinfón részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki bemutatta a költségvetést, melyet a Pénzügyminisztérium a héten átadott a Költségvetési Tanács részére véleményezni. A tárcavezető a védelmi költségvetésnek nevezte a 2024-es büdzsét, majd jelezte, hogy az ingatag világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika, valamint az elhúzódó háború hatásai Magyarországot is érintik.
– Az elért eredményeinket nem hagyjuk veszni. Ezért ilyen bizonytalan időszakban is olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát – fogalmazott Varga Mihály. Leszögezte, hogy megvédik a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és fenntartják az Európában egyedülálló rezsivédelmi rendszert.
A miniszter kiemelte, hogy jövőre több forrás jut a védelmi kiadásokra, a családtámogatási rendszer átalakítása mellett is megmaradnak a családi adókedvezmények, és biztosítják a rezsivédelmi alap forrásait is. A büdzsé főbb számairól szólva közölte, 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, az államháztartás hiánya 2,9 százalék lehet, az államadósság mértéke pedig 66,7 százalékra csökkenhet, az infláció éves szinten várhatóan 6 százalék lesz.
– Az ország fizikai biztonsága mindennél fontosabb. Ezt szolgálja a honvédelmi alap megerősítése
– mondta.
A következő évben úgy terveznek, hogy 1300 milliárd forint lesz ez a kiadás, amely már meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát. Varga Mihály leszögezte: a kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és a határokat biztonságban tudjuk, ugyanis a migrációs hullámok újra és újra elérik Magyarország határait.
Kivezetik az extraprofitadót
– Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következményeként egész Európában megemelkedtek az energiaárak. A 2023 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az unión belül. Ennek fenntartása érdekében jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap, amelynek célja, hogy a kormány védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével kapcsolatban. Ennek fenntartása az extraprofitadóból és más bevételi forrásokból származik – mondta a tárcavezető. Varga Mihály elmondta: továbbra is elvárják, hogy azok a cégek, amelyek a háború következtében extraprofitra tesznek szert, hozzájáruljanak a többletköltségekhez, azonban a 2024-es költségvetésben megkezdik ezen plusz terhek kivezetését.
– A kormányzati intézkedéseknek, és a járvány utáni gazdasági visszarendeződésnek köszönhetően a gazdaság 2022-ben is jól teljesített. A kormány célja a visszaesés elkerülése, hogy a növekedés idén is folytatódjon. Ennek mértékét a háború és annak gazdasági hatásai negatívan befolyásolják, emiatt 2023-ban 1,5 százalékos, 2024-ben már 4 százalék körüli GDP-növekedés lehet – jegyezte meg Varga Mihály. Közölte, hogy 2010-óta egyensúlyban van a költségvetés, az államadósság csökkenését a járvány és a háború lassította. A költségvetés konszolidációját folytatni fogják, 2024-ben 2,9 százalék lesz az államháztartás hiánya.
Le kell szorítani az inflációt
A pénzügyminiszter elmondta, az árstopokkal kapcsolatos helyzetet folyamatosan monitorozzák. – Az inflációt kell leszorítani ahhoz, hogy az árstopok kivezetéséről tárgyalhassunk. Amennyiben 1 számjegyűre visszaszorítjuk év végére az inflációt, akkor tárgyalhatunk az árstopok kivezetéséről – tette hozzá. Varga Mihály elmondta: oktatásra 3400 milliárd forintnyi összeget költenek, ebből csak a bérekre 1200 milliárdot költenek, ami 126 milliárddal több, mint ami az előző költségvetésben szerepelt, de amennyiben az uniós források megérkeznek, ez a mutató tovább fog növekedni. Emellett az egészségügyre is több pénzt költ majd hazánk 2024-ben, mint idén. Ennek mértékéről jövő kedden tud majd beszámolni a pénzügyminiszter.
– A magyar kormány legfontosabb célja, hogy elkerüljük a recessziót. Mi abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek. Ez okot ad arra az optimizmusra, hogy e tervezettekhez ragaszkodjunk
– emelte ki a miniszter.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
