Csapdahelyzetbe kényszerítené hazánkat Brüsszel

– A rezsicsökkentéssel kapcsolatos előírás vonatkozásában elveszítették valóságérzetüket Brüsszelben – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a XXI. Század Intézet kutatója. Petri Bernadett szerint az energiamegtakarítás ösztönzése és az energiatámogatási intézkedések egymással ellentétbe állítása egy téves alapon nyugvó, indokolatlan konfliktus. A zöldátállás és az energetikai beruházások meggyorsításának nem az energiatámogatási rendszer kivezetése, hanem az lenne a módja, ha Magyarország mielőbb hozzájutna az uniós forrásokhoz, hiszen a REPowerEU éppen ezeket a célokat szolgálja.

Brüsszel, 2023. február 10. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az EU-tagországok vezetõinek egynapos csúcsértékezetét követõen Brüsszelben 2023. február 10-én. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió meg fogja erõsíteni külsõ határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelõzze az illegális migrációs beáramlást. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

– Az Európai Bizottság (bizottság) által nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlások célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása, közelítése. Ez a szemeszter országjelentés és a kapcsolódó ajánlások valójában a gazdasági kormányzás eszközei, semmi közük a jogállamisághoz, mégis arra törekednek az uniós intézmények, hogy egyre inkább ebbe az irányba tereljék – mondta el a hét elején megjelent brüsszeli ajánlásokról a Magyar Nemzetnek a XXI. Század Intézet kutatója. 

Petri Bernadett nemzetközi jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja rávilágított, hogy a helyreállítási alappal kapcsolatos jogállamisági feltételek vizsgálata során a bizottság az európai szemeszter országjelentéseinek megállapításait veszi figyelembe és az országspecifikus ajánlásokat kéri számon. 

– Ajánlásokról van szó, miközben a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyásakor és a kifizetéshez szükséges mérföldkövek teljesítésének megvizsgálása során ezeket az előírásokat kötelezően kéri számon a bizottság – magyarázta a kutató.

Az uniós szerv két tagállam esetében járt el így: Magyarország és Lengyelország szembesült ezzel az abszurd helyzettel. 

Petri Bernadett szerint a költségvetési ajánlásokat tekintve, gazdasági értelemben Magyarország jól teljesít. Az államadósságra vonatkozó kritériumrendszert az Európai Unió tagállamainak jelentős része nem tudja teljesíteni, ez Magyarország mellett még tizenöt tagállamot érint, az államháztartási hiányt pedig három nagyobb tagállam: Olaszország, Finnország és Franciaország sem tudta a határérték alatt tartani. – A bizottság elismeri, hogy ezeknek a hiányoknak jelenleg európai szintű gazdasági oka van, nem is reális, hogy ez a hiány csökkenjen – mutatott rá. 

Csapdahelyzet?

– A rezsicsökkentéssel kapcsolatos előírás vonatkozásában azonban az uniós intézmények szemmel láthatóan elveszítették valóságérzetüket – jelentette ki Petri Bernadett. Rámutatott: Magyarország mellett több országot, például Romániát is arra szólította fel a bizottság, hogy szüntesse meg az energiatámogatási rendszert. 

– A valóságban az energiamegtakarítás ösztönzése és az energiatámogatási intézkedések egymással ellentétbe állítása egy téves alapon nyugvó, indokolatlan konfliktus. A zöldátállás és az energetikai beruházások meggyorsításának nem az energiatámogatási rendszer kivezetése, hanem az lenne a módja, ha Magyarország mielőbb hozzájutna az uniós forrásokhoz, hiszen a REPowerEU éppen ezeket a célokat szolgálja – magyarázta a kutató. 

Mint mondta: 

Ez az előírás egy csapdahelyzetet teremt, hiszen ha Magyarország amiatt nem tud megfelelni egyes mérföldköveknek, mert az országspecifikus ajánlásban előírt módon nem szünteti meg az energiatámogatási rendszert, akkor nem jut hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek lehetővé tennék a zöldátállást és az energiamegtakarítások ösztönzését.

– Másfelől azt is ki kell emelni, hogy 

az uniós intézményeknek nincs hatáskörük arra, hogy a tagállamok által alkalmazott energiatámogatási rendszer megszüntetésére szólítsanak fel, emlékeztetnék ebben a körben az Európai Bíróság 2020. évi határozatára, amelyben úgy rendelkezett, hogy a rezsicsökkentés nem áll ellentétben az uniós joggal, hanem annak megfelel 

– tette hozzá. 

Összecsengenek az Európai Parlament és a bizottság vádjai

A XXI. Század Intézet kutatója szerint veszélyes az irány, amit ez az országjelentés követ, amikor a jogállamiság és a belső piac feltételeit összevegyítve kitér arra, hogy Magyarországnak kerülnie kellene az üzleti vállalkozásokkal kapcsolatosan tapasztalható „szelektív adminisztatív beavatkozásokat” és az egyes vállalkozások számára indokolatlanul előnyös vagy hátrányos, testre szabott jogszabályok alkalmazását, mert ez sérti a jogállamiságot. 

– Ez ugyanaz a téma, amit a parlament vetett fel azon az április végi meghallgatáson, amit a költségvetés-ellenőrzési bizottság (CONT) szervezett azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi vállalatok milyen elbánást tapasztalnak Magyarországon és amivel kapcsolatban májusi látogatásán az ideérkező képviselők vizsgálódtak – emlékeztetett Petri Bernadett. 

Hozzátette: Sajnálatos, hogy a bizottság ezen a téren is engedett az Európai Parlament nyomásának.

– Az európai szemeszter országajánlásainak eredeti célja az volt, hogy olyan javaslatokat tartalmazzon, amelyek fokozzák az egyes tagállamok versenyképességét. A Magyarországnak szóló ajánlás ehelyett egyoldalú kijelentésekre alapozva olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek nem a versenyképességet növelik, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentik a nemzetközi befektetési kedvet – jelentette ki Petri Bernadett. 

Példaként hozta a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tavalyi konjunktúrajelentését, amely szerint a befektetők elkötelezettsége Magyarország mint beruházási célpont mellett elérte 88 százalékos csúcsértékét. A szemeszterjelentés figyelmen kívül hagyja ezeket a tényeket, ráadásul a jogállamiság védelme címszó alatt. – Sajnálatos, hogy az európai szemeszter, ami korábban az EU gazdasági kormányzásának hatékony eszköze volt, a politikai részlehajlás áldozatává vált – zárta gondolatait a kutató.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)