Csapdahelyzetbe kényszerítené hazánkat Brüsszel

– A rezsicsökkentéssel kapcsolatos előírás vonatkozásában elveszítették valóságérzetüket Brüsszelben – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a XXI. Század Intézet kutatója. Petri Bernadett szerint az energiamegtakarítás ösztönzése és az energiatámogatási intézkedések egymással ellentétbe állítása egy téves alapon nyugvó, indokolatlan konfliktus. A zöldátállás és az energetikai beruházások meggyorsításának nem az energiatámogatási rendszer kivezetése, hanem az lenne a módja, ha Magyarország mielőbb hozzájutna az uniós forrásokhoz, hiszen a REPowerEU éppen ezeket a célokat szolgálja.

2023. 05. 27. 5:45
VON DER LEYEN, Ursula
Brüsszel, 2023. február 10. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az EU-tagországok vezetõinek egynapos csúcsértékezetét követõen Brüsszelben 2023. február 10-én. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unió meg fogja erõsíteni külsõ határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelõzze az illegális migrációs beáramlást. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Csapdahelyzet?

– A rezsicsökkentéssel kapcsolatos előírás vonatkozásában azonban az uniós intézmények szemmel láthatóan elveszítették valóságérzetüket – jelentette ki Petri Bernadett. Rámutatott: Magyarország mellett több országot, például Romániát is arra szólította fel a bizottság, hogy szüntesse meg az energiatámogatási rendszert. 

– A valóságban az energiamegtakarítás ösztönzése és az energiatámogatási intézkedések egymással ellentétbe állítása egy téves alapon nyugvó, indokolatlan konfliktus. A zöldátállás és az energetikai beruházások meggyorsításának nem az energiatámogatási rendszer kivezetése, hanem az lenne a módja, ha Magyarország mielőbb hozzájutna az uniós forrásokhoz, hiszen a REPowerEU éppen ezeket a célokat szolgálja – magyarázta a kutató. 

Mint mondta: 

Ez az előírás egy csapdahelyzetet teremt, hiszen ha Magyarország amiatt nem tud megfelelni egyes mérföldköveknek, mert az országspecifikus ajánlásban előírt módon nem szünteti meg az energiatámogatási rendszert, akkor nem jut hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek lehetővé tennék a zöldátállást és az energiamegtakarítások ösztönzését.

– Másfelől azt is ki kell emelni, hogy 

az uniós intézményeknek nincs hatáskörük arra, hogy a tagállamok által alkalmazott energiatámogatási rendszer megszüntetésére szólítsanak fel, emlékeztetnék ebben a körben az Európai Bíróság 2020. évi határozatára, amelyben úgy rendelkezett, hogy a rezsicsökkentés nem áll ellentétben az uniós joggal, hanem annak megfelel 

– tette hozzá. 

 

Összecsengenek az Európai Parlament és a bizottság vádjai

A XXI. Század Intézet kutatója szerint veszélyes az irány, amit ez az országjelentés követ, amikor a jogállamiság és a belső piac feltételeit összevegyítve kitér arra, hogy Magyarországnak kerülnie kellene az üzleti vállalkozásokkal kapcsolatosan tapasztalható „szelektív adminisztatív beavatkozásokat” és az egyes vállalkozások számára indokolatlanul előnyös vagy hátrányos, testre szabott jogszabályok alkalmazását, mert ez sérti a jogállamiságot. 

– Ez ugyanaz a téma, amit a parlament vetett fel azon az április végi meghallgatáson, amit a költségvetés-ellenőrzési bizottság (CONT) szervezett azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi vállalatok milyen elbánást tapasztalnak Magyarországon és amivel kapcsolatban májusi látogatásán az ideérkező képviselők vizsgálódtak – emlékeztetett Petri Bernadett. 

Hozzátette: Sajnálatos, hogy a bizottság ezen a téren is engedett az Európai Parlament nyomásának.

– Az európai szemeszter országajánlásainak eredeti célja az volt, hogy olyan javaslatokat tartalmazzon, amelyek fokozzák az egyes tagállamok versenyképességét. A Magyarországnak szóló ajánlás ehelyett egyoldalú kijelentésekre alapozva olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek nem a versenyképességet növelik, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentik a nemzetközi befektetési kedvet – jelentette ki Petri Bernadett. 

Példaként hozta a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tavalyi konjunktúrajelentését, amely szerint a befektetők elkötelezettsége Magyarország mint beruházási célpont mellett elérte 88 százalékos csúcsértékét. A szemeszterjelentés figyelmen kívül hagyja ezeket a tényeket, ráadásul a jogállamiság védelme címszó alatt. – Sajnálatos, hogy az európai szemeszter, ami korábban az EU gazdasági kormányzásának hatékony eszköze volt, a politikai részlehajlás áldozatává vált – zárta gondolatait a kutató.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.