– A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka, Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár, ugyanakkor több latin-amerikai ország, így Nicaragua és Brazília is ekképpen határozza meg a szavazók körét, Észak-Koreában pedig már a 17 évesek is szavazhatnak. Legutóbb a kontinensünkön országos, szövetségi szinten a német és az olasz baloldal kacérkodott az ötlettel, azonban a 16 év alattiaknak a világon sehol nincs választójoguk – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, egyben leszögezte: a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket.
– A budapesti lakógyűlés néven ismert főpolgármesteri kezdeményezés – ami egyben lehet egy gyermekeken végzett aggályos politikai kísérlet is – még ha szimbolikus aktusról van is szó, mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlattal ellentétben áll, utóbbi esetben az aktív és passzív szavazati jog kapcsán a 18. év a korhatár – emelte ki az alkotmányjogász. Ifj. Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermekek jogait, valamint a szülők neveléshez fűződő jogát számos nemzeti és nemzetközi jogi dokumentum deklarálja. Hozzátette: számos országban a szülők megkérdezése nélkül népszerűsítenek kiskorú gyermekek számára szélsőséges politikai agitációt, tartanak szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat köznevelési intézményekben.
– Ezzel szemben Magyarországon biztosítják, és egyes esetekben népszavazás vagy nemzeti konzultáció formájában kikérik a szülők véleményét, továbbá minden feltételt biztosítanak számukra, hogy megvédjék gyermekeiket. A jogi garanciát legmagasabb szintű jogforrás biztosítja, az alaptörvényben foglaltak alapján a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést – húzta alá az alkotmányjogász.
Adatvédelmi kifogások
Adatvédelmi szempontból is kifogásolható Karácsony Gergely marketingakciója. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke korábban a Mandiner megkeresésére azt mondta: a lakcímnyilvántartás nem főpolgármesteri feladat. A hatóság elnöke leszögezte: a választások kapcsán lehet igényelni választói névjegyzéket, de jelenleg nincs választás.
A hatóság elnöke még áprilisban jelezte, hogy ha nem névre szólóan, hanem az összes postaládába bedobnak egy levelet, hogy aki akar, válaszoljon, akkor az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés lesz, ami törvényileg is szabályos. Ezzel ellentétben Karácsony Gergely névre és címre szóló levélben kérte a budapestieket, hogy vegyenek részt a kérdőív kitöltésében. Péterfalvi akkor azt is megjegyezte, hogy adatvédelmi szempontból, ha hozzájáruláson alapuló adatkezelés valósult volna meg, kiskorú részvétele esetén akkor is a törvényes képviselőnek kellett volna engedélyeznie a politikai véleménynyilvánítást.
