A tegnapi napon a kormány nem ülésezett, de a költségvetés témája indokolja, hogy tájékoztassák a közvéleményt – tájékoztatott a mai Kormányinfó elején Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezután bemutatta a költségvetést, amelyet a Pénzügyminisztérium a héten átadott a Költségvetési Tanács részére véleményezni.
– Háborús időket élünk, az elhibázott brüsszeli szankciós politika Magyarországot is érinti – fogalmazott Varga Mihály.
A miniszter hangsúlyozta: eddig elért eredményeinket nem hagyjuk veszni, ezért olyan költségvetésre van szüksége, ami megvédi a magyar embereket.
Varga Mihály kiemelte: a jövő évi költségvetés ezért védelmi költségvetés. A miniszter szerint ennek megfelelően több forrás jut a védelmi kiadásokra, a családtámogatási rendszer átalakul, de megmaradnak az adókedvezmények, és a megőrzik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj folyósítását biztosító forrást is betervezték a jövő évi büdzsébe.
Megerősítik a honvédelmi alapot
– Az ország fizikai biztonsága mindennél fontosabb. Ezt szolgálja a honvédelmi alap megerősítése – mondta. A következő évben úgy terveznek, hogy 1300 milliárd forint lesz ez a kiadás, amely már meghaladja a bruttó hazai össztermék (GDP) két százalékát.
A kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és a határokat tudjuk biztonságban. A migrációs hullámok ugyanis újra és újra elérik Magyarország határait.
– Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következményeként egész Európában megemelkedtek az energiaárak. A 2023 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az unión belül. Ennek fenntartása érdekében jövőre is megmarad a rezsivédelmi alap, amelynek célja, hogy a kormány védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével kapcsolatban – mondta a tárcavezető. Ennek fenntartása az extraprofitadóból és más bevételi forrásokból származik. A miniszter elmondta: továbbra is elvárják, hogy azok a cégek, amelyek a háború következtében extraprofitra tesznek szert, hozzájáruljanak a többletköltségekhez.
A 2024-es költségvetésben megkezdik ezen pluszterhek kivezetését.
A gazdaság növekedése a tavalyi évben 4,6 százalék volt. A kormány célja hogy ez továbbra is folytatódjon. Ezt a háború és a szankciók befolyásolják. Idén ez a szám 1,5 százalék, de 2024-re ez javulhat, nagyjából négy százalékra becsülik.
A pénzügyminiszter kifejtette: 2010 óta pénzügyileg stabilizálódott Magyarország, csökkenő pályán az államadósság, bár ennek dinamikáját a háború és a járvány lelassította, de fenntartják azt a célukat, hogy 2022-ben három százalék alatt legyen az államháztartás hiánya.
Az államadósság 66,7 százalékra fog csökkenni jövő év végére a Pénzügyminisztérium tervei szerint.
– A 2024-es költségvetés 255 milliárdos központi tartalékkal is rendelkezik – mondta a miniszter.
– A családtámogatási rendszernél jelentős előrelépést tervez a kormány – vetítette előre a tárcavezető, azt is leszögezve, hogy marad az inflációkövető nyugdíjemelés is.
A kormány küldi a számlákat Brüsszelbe
– A bizottsággal a költségvetés, és a helyreállítási alap ügyében is tárgyalunk – ezt már Gulyás Gergely mondta el. Mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, a helyreállítási alapot az Európai Unió tanácsa tavaly decemberben elfogadta. A költségvetésnél pedig az egyetlen felfüggesztő feltétel, amely a büdzséből Magyarországnak járó pénzek megindításának feltétele volt teljesült.
– Az igazságszolgáltatással kapcsolatos módosításokkal kapcsolatosan a bizottsággal megegyeztünk. Ennek megfelelően legkésőbb július elején tudunk Brüsszelbe számlákat küldeni – mondta.
A miniszter szerint külön kell választani a kondicionalitási eljárást, amely három uniós program egy részének a felfüggesztését jelenti, valamint a helyreállítási alap kérdését. A költségvetési biztos nyilatkozata a kondicionalitási eljárásra vonatkozott. Ezt Magyarország szeretné mielőbb lezárni, de mindig újabb és újabb feltételeket kap.
– Mintha a cél több esetben az lett volna, hogy az eljárás ne záruljon le. A nekünk járó források megszerzését nem érinti, csak azt, hogy teljes egészében le tudjuk hívni, azt korlátozza – mondta.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: olyan hatásköre nincs az Európai Parlamentnek, hogy elvegye Magyarországtól az uniós soros elnökséget.
Magyar euró?
Varga Mihály az euró bevezetéséről úgy fogalmazott: nincs céldátuma, mint mondta: a kormánynak az a lényeg, hogy Magyarország gazdasága stabil állapotban legyen, ennek mintegy mellékhatásaként bevezetheti majd egyszer Magyarország is az eurót.
Varga Mihály kiemelte, hogy a Költségvetési Tanács jóváhagyta és támogatta a 2024-es költségvetést, és jövő hét kedden benyújtja a parlamentnek a költségvetési tervezetet a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: Magyarország joggal számít az uniós forrásokra is, hiszen hazánk teljesíti az ehhez szükséges vállalásokat.
– Erőltetett, mondvacsinált, alaptalan – így reagált lapunk kérdésére Gulyás Gergely a főpolgármester kijelentésére reagálva. Karácsony Gergely tegnap azt nyilatkozta, hogy Magyarország háborúban áll Oroszországgal és ezért nem lehet megoldani, hogy klíma legyen a 3-as metrón. A miniszter felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választási kampányban Karácsony hőmérővel pózolt a metróban, azóta nem sikerült megoldania a kocsik klimatizálását.
A pénzügyminiszter elmondta, az árstopokkal kapcsolatos helyzetet folyamatosan monitorozzák. – Az inflációt kell leszorítani ahhoz, hogy az árstopok kivezetéséről tárgyalhassunk. Amennyiben egy számjegyűre visszaszorítjuk év végére az inflációt, akkor tárgyalhatunk az árstopok kivezetéséről – tájékoztatott újságírói kérdésre Varga Mihály. Hozzátette azt is: azzal számolnak, a nekünk járó uniós forrásokra számítanak.
Varga Mihály elmondta: oktatásra 3400 milliárd forintnyi összeget költenek, ebből csak a bérekre 1200 milliárdot fordítanak. – Ez 126 milliárddal több, mint ami az előző költségvetésben szerepelt. Amennyiben az uniós források megérkeznek, ez a mutató tovább fog növekedni – tájékoztatott.
Fontos a hiánycsökkentés, ebben egyetértünk az Európai Bizottsággal, de hogy ennek eszközeibe bele akar szólni az unió, az helytelen – fogalmazott Gulyás Gergely.
A BKK 24 milliárd forintos hitelfelvételéről Varga Mihály úgy fogalmazott: értetlenül áll előtte, főleg úgy, hogy csak három hónapra szól. Varga Mihály nem érti, hogy mi fog változni ősztől a fővárosi költségvetésben. – A fővárosnak soha nem volt annyi adóbevétele mint most – tette hozzá a miniszter.
Kiemelte: a magyar kormány legfontosabb célja, hogy elkerüljük a recessziót. – Mi abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek. Ez okot ad arra az optimizmusra, hogy e tervezettekhez ragaszkodjunk – emelte ki a miniszter.
– Ahogy ígértük, 2024-től kivezetjük az extraprofitadót – erősítette meg újságírói kérdésre Varga Mihály.
Az egészségügyre is több pénzt költünk majd 2024-ben mint idén. Ennek mértékéről jövő kedden tud majd beszámolni a pénzügyminiszter.
– Szlovákia az eurózóna tagja. Másképp hat az infláció egy olyan nagyobb valutaközösségre, amelynek a szlovákiai közösség is tagja. Másrészt eltér a két ország gazdasági szerkezete. Magyarországon sokkal nagyobb szerepe van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. Márpedig a tavalyi szárazság jelentősen felhajtotta az élelmiszerárakat, amely jobban hatott a magyar inflációra – mondta Varga Mihály arra a kérdésre, hogy Szlovákiában miért csekélyebb az infláció, mint Magyarországon, miközben ők is Oroszországtól vásárolták korábban az energiát.
– A nyugdíjkorrekciót az idei évben is tartani fogjuk. A nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből, ezt a magyar kormány az elmúlt években is garantálta. Az idei évben is ezt fogjuk követni – tájékoztatott Varga Mihály. A miniszter elmondta: azon fognak dolgozni, hogy az adókat tovább csökkentsék a jövőben.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (k), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. május 25-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
