Ma tartják meg a csíksomlyói búcsút, több százezer zarándokot várnak

A világ összmagyarságának legjelentősebb keresztény búcsújának idei mottója: Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!

Csíksomlyói búcsú 20220604 Csíksomlyó Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Hagyományosan pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amelyre a szervezők háromszázezer zarándokot várnak. 

„Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!”

Az idei búcsú mottóját − Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél! − a csíksomlyói kegyhely ferences őrei Assisi Szent Ferenc egyik imájából választották a rend 800 éves jubileumának alkalmából. A búcsú főcelebránsa Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, szónoka Urbán Erik erdélyi ferences tartományfőnök lesz. Idén is megrendezik a pünkösdi lovas zarándoklatot, és elindult Magyarországról a Boldogasszony zarándokvonat, valamint a hagyományos Székely gyors és a Csíksomlyó expressz különvonat, az össznemzeti zarándokvonat közös szerelvényét vontató mozdony díszítésével a Kossuth-díjas székely íróra, Tamási Áronra emlékeznek. Tavaly a hagyományos csíksomlyói búcsú június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára esett. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka akkor Udvardy György veszprémi érsek volt. A búcsú mottója tavaly a ferences rend jelmondata volt: Pax et bonum! – Béke és jóság!

A zarándoklat

Minden évben ezen az ünnepen a hívek a Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartandó szabadtéri szentmisére zarándokolnak. A menetet hagyományosan Gyergyóalfalu keresztalja nyitja, és a gyimesi és a moldvai csángók zárják. A római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek abban az esetben, ha a gyónás szentségének kegyelmi állapotában keresik fel a kegyhelyet és vesznek részt a szentmisén.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűlnek össze, az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. 

A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. 

Az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján jönnek.

A búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek. A menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét. 

A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. 

A csaknem 30 kilós tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek. A gyerekeknek szánt ajándékok közül a mézeskalács a legnépszerűbb.

A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. A 2019-ben Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely 2020-ban került be a hungarikumok közé.

A búcsú története

A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány arcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták. 

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. 

A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide. A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

Borítókép: A csíksomlyói búcsú tavaly (Fotó: Bach Máté)