A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózathoz tartozó vállalkozások bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat gazdasági társaságból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós tendereit. A nyomozók megállapították, a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.
Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság munkatársai azt valószínűsítik, hogy a hálózat cégei tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A nyomozók feltárták: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s többször ugyanazokat a számlákat tüntették fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Az ügyben a magyar hatóság több külföldi jogsegélykérelmet is kibocsátott.
A megkeresett országok közé tartozott Litvánia, Lengyelország és Csehország is. Utóbbi két országból már megérkeztek a válaszok: a lengyel szervek által küldött dokumentumot értesülésünk szerint még elemzik az illetékesek, a cseh jogsegéllyel kapcsolatban pedig már korábban megírtuk, hogy annak kiértékelése megtörtént, és a Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott információk a gyanút erősíthetik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!