Bár Párizs fölött valójában derült égbolt várható a következő napokban, a levegőben akár a napi 40-48 kilogrammot is elérheti a mikroműanyag-részecskék tömege – mutattak rá a tanulmány szerzői.
„A műanyagszemcsék apró részecskékre töredeznek a környezetben, és ez a mérgező koktél a szervezetünkbe kerül, ahol úgy károsítja az egészségünket, hogy közben mit sem sejtünk róla”
– hívta fel a figyelmet Marcus Glover, a műanyagkutatással foglalkozó ausztráliai Minderoo alapítvány munkatársa.
A műanyagok környezeti és egészségügyi hatásaival kapcsolatos aggodalmak egyre nőttek az elmúlt években, és számos kutatás született a témában, amelyek dokumentálták a mikroműanyagok szerteágazó jelenlétét.
Mikroműanyag-részecskéket találtak például az Északi-sark közelében elnyúló jégtakaróban és az óceán legmélyén élő halak bélrendszerében.
Az ENSZ Környezetvédelmi programja szerint a műanyaghulladék évente több mint egymillió tengeri madarat és százezer tengeri emlőst öl meg. A kék bálnák naponta akár tízmillió mikroműanyag-részecskét is elfogyaszthatnak.
Mikroszkopikus méretű műanyagdarabokat mutattak ki az emberi vérben, az anyatejben és a méhlepényben. A mikroműanyagokban található vegyi anyagokat a rák, a reprodukciós problémák és a DNS-mutációk megnövekedett kockázatával hozták összefüggésbe állatkísérletek során. Az emberi egészségre vonatkozó adatok egyelőre hiányoznak.
Christos Symeonides, a Minderoo kutatója szerint leginkább a tíz nanométer és egy mikrométer közötti mikroműanyag-részecskék miatt kellene aggódnunk. Ezek azok, amelyek a legnagyobb eséllyel hatolnak át biológiai membránjainko, és jutnak be a szövetekbe, beleértve az agyszövetet a vértől elszigetelő vér-agy gátat.
„A mikroműanyagok egészségügyi kockázatait tekintve éppen hogy csak elkezdtük kihúzni a fejünket a homokból”
– vélekedett a kutató.
A jövő heti párizsi találkozó napirendjén azonban csak a sokkal nagyobb, legalább ötvenmikronos műanyagszálak kérdése szerepel. A Minderoo Alapítvány által kifejlesztett módszer nem méri valós időben a légkör mikroműanyag-koncentrációját. Ehelyett a Párizsban 2015 óta több helyszínen gyűjtött és kielemzett minták adataiból indul ki.
A francia tudósok úttörő munkájából kiderült, hogy a Párizs és környékének mintegy 2500 négyzetkilométeres területére hulló műanyagrészecskék többsége vélhetőleg ruhákból és gumiabroncsokból származó nejlon és poliészter.
Ha nem teszünk semmit, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint 2060-ig megháromszorozódhat az éves műanyagtermelés, elérve az 1,2 milliárd tonnát, a műanyaghulladék tömege pedig meghaladhatja az évi egymilliárd tonnát.
