A baloldali városvezetés a szegényebb önkormányzatok támogatása céljából beszedett szolidaritási hozzájárulás mértékét megkérdőjelezi, nem tartja törvényesnek. Kiss Ambrus megemlítette, hogy az idei első négy hónapban nagyjából 105 milliárd forint volt a főváros működési költsége, ennek 38 százaléka a közösségi közlekedésre ment, 19 százaléka pedig a szolidaritási hozzájárulás befizetése tette ki, ami szerintük igazságtalan és túlzó.
Mint arról korábban írtunk, a kormány által a tehetősebb önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulást technikailag nem a gazdagabb, nagyobb bevétellel rendelkező helyhatóság fizeti be a központi költségvetésbe, hanem az állam vonja le az önkormányzatnak juttatott támogatásokból, majd ebből biztosít többletforrást a szegényebb városoknak, falvaknak. Egybehangzó vélemények szerint lehetetlen az, hogy egy település ne fizessen szolidaritási adót, hiszen azt a Magyar Államkincstár azonnal inkasszózza, amikor kiutalja az adott településnek szánt támogatásokat.
A mai háttérbeszélgetésen szó volt a budapesti lakógyűlésről is. Kiss Ambrus elárulta, hogy annak költségei mindent összevetve, ideértve a call center szolgáltatást, nyomtatást
100,5 millió forintot, a kommunikációs költségek pedig nagyjából 25 millió forintot tesznek ki.
Mint ismert, a lakógyűlésen minden 14 évnél idősebb budapesti lakó- vagy tartózkodási címmel rendelkező magyar állampolgár vehet részt.
Felvetődött a kérdés, hogy egy 15 vagy 16 éves fiatal hogyan tudja megítélni például a szolidaritási hozzájárulásról szóló kérdést, vagy a Lánchíd forgalmáról szóló felvetést, mennyire van róluk ismerete. Kiss Ambrus szerint ezeket a kérdéseket egy ilyen korú fiatal meg tudja ítélni.
