Böröndi Gábor: Gyakorlunk, kiképzünk és felkészülünk arra, hogy Magyarország biztonságát megvédjük

Az azonnal elrendelt hadgyakorlatok tapasztalatairól, a koszovói békefentartásról, a közlejövő feladatairól is beszélt a Honvédelem.hu-nak adott interjúban Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka. Az altábornagy a kinevezése óta eltelt egy hónap tapasztalatai alapján leszögezte: megtörtént a harckészültség felmérése, és a katonák fegyverbiztonsága javult, az orosz–ukrán háború tapasztalatai alapján a honvédség további fejlesztésére van szükség.

– Kinevezésem átvétele után fontosnak tartottam, hogy tiszta képet kapjak arról, milyen állapotban van a honvédség. Ezt a katonák a legjobban a gyakorlótéren tudják bemutatni, éppen ezért rendeltem el a „Kék Villám–1” elnevezésű gyakorlatot – mondta el a Honvédelem.hu-nak adott interjúban Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka. Az altábornagy beszámolója szerint a gyakorlatot több lépcsőben hajtották végre a honvédek. Először Táborfalva térségében, majd – mivel a szimuláció szerint az ellenség az összes dunai átkelőhelyet lerombolta – egy vízi átkeléssel a csapatok kijutottak Várpalota térségébe. Itt kellett megvívniuk a szimulált ellenséggel szemben a védelmi harcot. 

Magyar Leopard 2-es harckocsik a Brave Warrior 2023 gyakoralton Fotó: Honvédelem.hu

– Jól láthatóak lettek a tudásbéli különbségek az egyes alakulatok tisztjei és altisztjei között, de így legalább van egy világos képünk arról, hogy hova szeretnénk eljutni, mit kell fejleszteni. Mi az, amit meg kell tartani, és mi az, amit esetleg el kell felejteni és nem szabad továbbvinnünk az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben

 – fogalmazta meg a vezérkari főnök a gyakorlat egyik fontos célját. Hozzátette: a hadgyakorlat eredményeképpen a hadsereg vezetése már világosan látja, hogy még milyen haderőfejlesztési célokat kell a már meglévő képességeink mellé rendelni, amelyek által még ütőképesebbé válik a honvédség. – Gondolok itt például a drónképesség-fejlesztésre vagy éppen a mélységi tűzcsapások jelentőségére. Ezek fontosságát egyébként az orosz–ukrán háború is bizonyítja – jegyezte meg Böröndi Gábor.

Kék Villám–2 gyakorlat Fotó: Honvédelem.hu

Az altábornagy azt is kimelete, hogy a gyakorlat nagyon fontos mozzanata volt a tartalékos katonák képzése. Ennek részeként a mozgósított tartalékosokat – azonnali reagáló erőként – négy helyszínről, helikopterekkel szállították át a „Nullpontra”, ahol védelmi harc megvívásába vetették be őket. – Motiváltságuk, elkötelezettségük és szakmai tudásuk meggyőző volt – emelte ki a tartalékos katonák kapcsán.

A „Kék Villám–1” gyakorlatot azonnal követte a „Kék Villám–2” gyakorlat, amely a légierő összes alakulatát érintette. 

– Valamennyi rendszeresített haditechnikai eszközt megpróbáltuk olyan szituációba állítani, amelyek során a kezelőik tanúbizonyságot tehettek felkészültségükről 

– fogalmazott a légierő eddigi legnagyobb gyakorlatáról a vezérkari főnök.

A pünkösdhétfőn, Koszovóban lezajlott események kapcsán Böröndi Gábor hangsúlyozta: a koszovói a Magyar Honvédség legnagyobb békefenntartó kontingense, a KFOR parancsnokhelyettese magyar tábornok, a KFOR-ban pedig a magyar kontingens adja a harcászati tartalék zászlóaljat (a KFOR-parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozó alegység), amelynek legfontosabb feladata a tömegkezelés.

– A zvecsáni események során a magyar kontingens katonái magas szinten, kiemelkedő elkötelezettséggel hajtották végre feladataikat. Több békefenntartónk sérülést szenvedve is visszaállt a sorfalba, és helytállásukkal biztosították a csapat magas színvonalú feladatvégrehajtását. Amit nagyon fontos kiemelni: a kontingens parancsnoka és vezetői állománya is végig a helyszínen volt a helyzet azonnali kezelése érdekében. 

Diplomáciából, a katonai erő alkalmazásából és a tömegdemonstrációk kezeléséből kiválóan vizsgázott a magyar kontingens. Sérültjeinkről a legmagasabb szinten gondoskodtunk, és többen már most jelezték, hogy felépülésük után szeretnének visszatérni a bajtársaikhoz 

– foglalta össze a történteket a vezérkari főnök. Azt is leszögezte: a közelmúlt eseményei világosan megmutatták, hogy ebben a hazánk számára kiemelt jelentőségű térségben egy ideiglenesen befagyott konfliktus van jelen, ami bármelyik pillanatban újraéledhet. 

A közeljövő kapcsán kiemelte az augusztus 20-i tisztavatást, amelyet követően a felavatottakkal együtt szeptemberben folytatják az éberségi tevékenységből fakadó feladatokat. 

– Gyakorlunk, kiképzünk és felkészülünk arra, hogy a Magyarország biztonságát – ha kell – önállóan, vagy a NATO kötelékében megvédjük. Azaz szeptemberben egy intenzívebb kiképzési időszak kezdődik, amelybe már az első fél évben szerzett tapasztalatokat is beépítjük 

– zárta a beszélgetést Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke.

Borítókép: Böröndi Gábor, a honvédség vezérkari főnöke kinevezése előtti parlamenti, bitottsági meghallgatásán (Forrás: Kormány.hu)