Már rég megvalósulhatott volna, de Brüsszel és a baloldal továbbra is akadályozza a tanárok béremelését

Rendeződhet a pedagógusok helyzete, az Országgyűlés elé terjesztik a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét.

Strasbourg, 2019. július 16. Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány június 6-án benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét, amely megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését

 — jelentette be közleményében a Belügyminisztérium (BM).

Szégyen a baloldali EP-képviselők viselkedése 

A szaktárca ugyanakkor hangsúlyozta: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.

Molnár Csaba hazafias kötelességének érzi megakadályozni az uniós források kifizetését  Fotó: Mirkó István

A pedagógusok béremelése ellen dolgozó EP-képviselők között említhetjük a Demokratikus Koalíció delegáltjait: Dobrev Klárát, Ara-Kovács Attilát és Róna Sándort, valamint Molnár Csabát is, aki — mint fogalmazott — hazafias kötelességének érzi megakadályozni az uniós pénzek Magyarországnak való kifizetését. Hozzájuk hasonlóan a Momentum EP-képviselője, Donáth Anna és képviselőtársa, Cseh Katalin is hasonlóan gondolkodik. Cseh idén márciusban egy Facebook-bejegyzésében például büszkén számolt be arról, hogy 

az Európai Unió jogtalan pénzvisszatartási gyakorlatának kialakításában eminens szerepet játszott.

„Többek között a mi munkánknak is köszönhető, hogy az új hétéves költségvetésben már 40 milliárd euróval nőtt a közvetlen források összege, vagyis ezen pénzek elosztásáról nem a kormányok döntenek” – írta a képviselő. A Gyurcsány-párt és a Momenum EP-képviselői mellett ugyanakkor a mára baloldalivá vedlett Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton is inkább a Soros György által gründolt alapítványoknak juttatná az EU-s pénzeket ahelyett, hogy abból a pedagógusok bérrendezésére fordítana.

Dobrev Klára egyenesen kijelentette: a baloldal szemérmetlenül politikai tőkét kovácsol abból, hogy Magyarországtól jogtalanul visszatartják az EU-s pénzeket Fotó: Lakatos Péter

A Belügyminisztérium bejelentését követően a Fidesz közölte: a kormánypártok egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell, ezért fontos az Országgyűlés elé kerülő, ezt megalapozó, új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslat. A nagyobbik kormánypárt közleménye szerint a magyar pedagógusok átlagbére 800 ezer forintra emelkedik, ha Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, és végre tudjuk hajtani a tervezett pedagógusbér-emelést.

Gyöngyösi Márton inkább a „civil szervezeteknek” adná a hazánknak járó pénzeket Fotó: Havran Zoltán

 Szégyen, hogy a magyar baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat

  — fogalmazott a Fidesz. 

A Belügyminisztérium azt is írta, hogy

a pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetével kapcsolatban összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal.

A baloldal nem akart egyeztetni

Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős többségét a BM elfogadta. Mint kiderült, a tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus-szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolákkal, a Klebelsberg Központtal és a tankerületekkel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetségével. A törvényjavaslat véleményezésében továbbá részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.

A közlemény szerint a minisztérium ugyanakkor a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, amelyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy

nem egyeztetésre jöttek,

érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen pedig a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg.

Jön a teljesítményalapú bérezés, emelkedik a tanárok alapszabadsága 

Kitértek arra is, hogy

a törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. Ennek megfelelően aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkóztatásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. 

Szintén új elem, hogy míg korábban jutalomban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított. Ezeken túl a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra fog emelkedni, amelyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet. 

A tervezet szerint a tanév hosszabbítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha elháríthatatlan ok miatt az országos tanítás ellehetetlenül, és a kötelező 180 tanítási nap nem valósul meg. A pótlást eddig hétvégenként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.

Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)