Már rég megvalósulhatott volna, de Brüsszel és a baloldal továbbra is akadályozza a tanárok béremelését

Rendeződhet a pedagógusok helyzete, az Országgyűlés elé terjesztik a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét.

Strasbourg, 2019. július 16. Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Gyöngyösi Márton inkább a „civil szervezeteknek” adná a hazánknak járó pénzeket Fotó: Havran Zoltán

 Szégyen, hogy a magyar baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat

  — fogalmazott a Fidesz. 

A Belügyminisztérium azt is írta, hogy

a pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetével kapcsolatban összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal.

A baloldal nem akart egyeztetni

Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős többségét a BM elfogadta. Mint kiderült, a tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus-szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolákkal, a Klebelsberg Központtal és a tankerületekkel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetségével. A törvényjavaslat véleményezésében továbbá részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.

A közlemény szerint a minisztérium ugyanakkor a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, amelyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy

nem egyeztetésre jöttek,

érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen pedig a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg.

Jön a teljesítményalapú bérezés, emelkedik a tanárok alapszabadsága 

Kitértek arra is, hogy

a törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. Ennek megfelelően aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkóztatásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. 

Szintén új elem, hogy míg korábban jutalomban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított. Ezeken túl a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra fog emelkedni, amelyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet. 

A tervezet szerint a tanév hosszabbítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha elháríthatatlan ok miatt az országos tanítás ellehetetlenül, és a kötelező 180 tanítási nap nem valósul meg. A pótlást eddig hétvégenként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.

Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)