Vége a liberális világrendnek? – ezzel a címmel hirdették meg a Méltányosság Politikaelemző Központ ma esti rendezvényét. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott vitaesten Dömötör Csaba, Szent-Iványi István, és Ungár Péter csaptak össze.
A vita előtt a Méltányosság két elemzője beszélt arról, hogy miért került válságba a liberális világrend.
Novák Zoltán szerint az európai államok megrettentek a II. világháború után a kommunizmustól, és erőfeszítéseket tettek arra, hogy a saját lakosságukat a liberális demokrácia eszményének megnyerjék. A rendszerek, amik így kiépültek megszilárdultak, nagy támogatottsággal bírtak a ’70-es, ’80-as években.
A liberális demokrácia győzelme (1990) után létrejövő unipoláris világrenddel viszont elveszett a versenyszellem, mindenki azt hitte, nem kell már harcolni azért, hogy az emberek ezen rendszerek fennmaradását támogassák.
– Duális centrumokkal rendelkező multipoláris világrend alakult ki. A liberális demokráciáknak jelenleg a saját lakosságukat kell meggyőzniük arról, hogy még mindig ez a legjobb berendezkedés, mert ez nem alapértelmezett – foglalta össze.
Lakatos Júlia azt mondta, az illiberalizmus politikatudományi fogalom és egyben egy politikai termék is, ami mögött van gyakorlati tartalom is.
Mint fogalmazott, azokat a társadalmakat nevezték így, ahol nem tudott kifejlődni a klasszikus értelemben vett liberális demokrácia 1990 előtt. Ma pedig a magyar különutasságot jelölik ezzel a fogalommal.
A politikusok vitáját Szent-Iványi István nyitotta, aki szerint mindenkinek az a legjobb, ha fennmarad a jelenlegi berendezkedés: Kína nem akarja megváltoztatni a liberális világrendet, Oroszország pedig kiírta magát a kihívók közül.
– Az Egyesült Államok hegemón szerepe most támadás alatt van, de a következő 10 évben mindenképp jelentős szereplője lesz a világpolitikának – jelentette ki az egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő, hozzátéve: a globalizáció sem fog eltűnni, hiába került válságba, a kihívók is érdekeltek a fenntartásában.
Dömötör Csaba szerint a világrend változóban van, ezzel mindenki egyetért, Fukuyama könyve és más kiadványok rosszul öregednek.
Lehet-e a demokrácia nem liberális?
– A demokrácia nincsen válságban, de a liberalizmus igen – jelentette ki Dömötör Csaba. Szerinte a liberalizmus ma már nem toleráns, nem fogad el más véleményt ahhoz képest, amit ő képvisel.
Hozzátette: Hibának tartja azt is, hogy a liberalizmus érzéketlenné vált a nemzeti értékek felé. A liberális szakértelembe vetett hit a válságok során szertefoszlott.
– Úgy érzik a liberálisok, hogy mindent jobban tudnak, mint az emberek. A demokrácia hiánya okozza a liberalizmus válságát – jelentette ki Dömötör Csaba.
Ungár Péter azt mondta, abból érdemes kiindulni, hogy hol vagyunk. – Az a nyugat, amit ígértek nekünk szertefoszlott, válságban van – ismerte el az LMP társelnöke, de szerinte a világrend mindig is változott, ez egy természetes dolog, ezért nem kell agressziót, vagy szomorúságot éreznünk.
Ungárt nem zavarja, hogy Európán kívüli nagyhatalmak is léteznek, erről kicsit úgy beszélt, mintha semmi nem lenne hatással Magyarországra, ami a közép-kelet európai régión kívül történik. Szerinte Oroszország nem lesz tényező a következő időszakban, mert agresszor lett.
Dömötör Csaba erre úgy reagált, hogy az Európai Unió egésze miatt érzékeny arra, hogyha a tagállamok súlya csökken. Gazdasági hidegháború is jöhet ugyanis a politikus szerint.
– Európa eddig a keleti erőforrások, és a nyugati technológia találkozóhelye volt, az orosz energia eltűnését nagyon megérzi az európai gazdaság – vélekedett a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.
Szent-Iványi erre azt mondta: Európa nem áll annyira rosszul, a britek kiválása ugyan megviselte az uniót, de össze kell szednie magát.
– Ami az Európai Unióban történik, annak nincs köze a liberalizmushoz – jelentette ki a liberális politikus. Szerinte most sem történik más, minthogy két szemlélet birkózik egymással, az Európai Egyesült Államok és a nemzetek Európája koncepció. De ez nem liberális-illiberális kérdés.
Ungár szerint nem igaz az, hogy a nyugati technológia fejlettségét használta ki Európa, mert Ázsia már korábban megelőzte a nyugatot technológiai fejlettségben.
Dömötör Csaba szerint lehet változtatni rövidtávon is az európai politikán. – A szankciókkal olyan áremelkedés jött el Európába, ami hosszútávon a versenyképességét is „kicsinálhatja” – vélte az államtitkár. Szerinte
jó lenne, ha az európai szuverenitás ügyében lenne egy kicsit nagyobb egyetértés.
Szent-Iványi István egyetértett, de szerinte az Orbán-kormány ez ellen dolgozik. Mára megszűntek azok a problémák, amiket a szankciók okoztak, az energiaárak újra csökkentek, és kifejezetten alacsonyak.
Dömötör Csaba szerint azonban ettől még következménye van annak, ha olyan döntések születnek, aminek nincs meg a társadalmi támogatottsága.
Ungár közölte: a magyar közbeszéd nagy gondja, hogy nem térségi szinten beszélgetünk, a földrajzi közelség meghatározó.
Közös európai hadsereg?
Minden megjelent egyetértett azzal, hogy lenne igény a közös európai hadseregre. A véleménykülönbség abban van, hogy a közös európai külpolitikát hogyan kellene alakítani.
Dömötör Csaba szerint nem azon múlik a hatékonyság, hogy milyen jogköröket adunk át az uniónak, a jelenlegi jogosítványokkal is kiállhatnának közös európai érdekért, de ezt nem teszik meg.
– Az Európai Parlamentben rosszul lövik be a súlypontokat, nem a mindennapi problémákat próbálják megoldani – jelentette ki.
Ungár Péter szerint Európa ezek ellenére világrendi tényező, akkor lehetne valódi aktor, ha a belső problémáit megoldja. Az a fő probléma szerinte, hogy az unió perifériája nem kap elég pénzt.
Szent-Iványi István szerint viszont a közös külpolitikának akkor lenne értelme, ha Magyarország nem vétózhatna meg minden döntést, és egyszerű többséggel lehetne dönteni a külpolitikai kérdésekben.
Borítókép: Dömötör Csaba parlamenti államtitkár. Fotó: Éberling András
