Folytatódik az egészségügy átalakítása, újabb vármegyékben lesznek változások

Az új struktúrát eddig hat vármegyében vezették be, az ügyeleti rendszer kiterjesztése szeptemberben folytatódik.

Nyári betegségek Képen: Ifj. Dr. Prugberger László háziorvos, Fasching Tibor 20220811 Szombathely Fotó: Unger Tamás UT Vas Népe Fotó: Unger Tamás

Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Komárom-Esztergom vármegye után szeptembertől Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegye is csatlakozik az alapellátási ügyeleti rendszerhez – jelentette be a XVII. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek elnevezésű konferencián Takács Péter. A 24. cikke szerint az egészségügyi államtitkár elmondta: az említett három vármegyének még a nyár folyamán kellett volna struktúrát váltania, a szabadságolások, illetve a jelentős eszközbeszerzés miatt azonban csúszik a kiterjesztés. 

Jelentős eszközbeszerzést kellett indítaniuk ezekben a megyékben, mert sok helyen szegényes volt az eszközpark, és a új ügyeleti gépjárműveket is csak nyáron tudják leszállítani. A szabadságolások miatt sem valósulhatott meg az ügyeleti rendszer nyári kiterjesztése

 – magyarázta Takács Péter. Jó hír azonban, hogy az új belépő vármegyékben már 80 százalék az együttműködési hajlandóság – jegyezte meg. 

Beszélt arról is, hogy

a kórházak adósságállományának jelentős részét még a nyáron konszolidálni fogják, továbbá át kell alakítani azok szerepét is. Elmondása szerint hamarosan nyolc-tíz mintakórház kijelölésével dolgozzák ki a fekvőbeteg-ellátás új súlyszámait, aminek célja a valós költségeken alapuló finanszírozás kialakítása. 

Becslései szerint nagyjából átlagban 12 és fél évente egyszer kell kórházba befeküdnie egy betegnek, ami megmutatja, hogy a járóbeteg-ellátásra nagyobb szükség van, ehhez pedig a szakrendelőket kell megerősíteni.

Mint ismert, az egészségügy megreformálásának első és legfontosabb lépése a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása volt, amelyet – egy másfél éves kísérleti program lefuttatása után – eddig hat vármegyében vezettek be. Az új rendszer értelmében hétköznap délután négytől este tíz óráig, hétvégén pedig reggel nyolctól délután kettőig biztosított az orvosi jelenlét. Este tíz és reggel nyolc között, hétvégén pedig délután kettő után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ad ügyeletet. Az említett vármegyékben élőknek immár az 1830-as központi telefonszámot kell hívniuk, ahol a vármegyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja-e a másnapi háziorvosi ellátást, be kell-e mennie a központi háziorvosi ügyeletre vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá. 

Az OMSZ honlapján feltüntetett lista szerint az átalakítások szeptemberben Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém, októberben Heves, Tolna és Csongrád-Csanád, novemberben Zala, Somogy és Bács-Kiskun, decemberben pedig Vas és Nógrád vármegyékben folytatódnak. A jövő év elején Fejér és Pest vármegye, végül pedig a főváros áll át az új rendszerre, ahol eltérő struktúrát fognak kidolgozni.

Ennek oka, hogy Budapest nagy részén több kórház, rendelőintézet gyalog vagy tömegközlekedéssel is elérhető. A lakosságszámot tekintve is lényeges különbség van, egy-egy vármegyéhez képest Budapesten és Pest megyében mintegy 2,5 millió ember ellátását kell megoldani, amihez nagyobb adatelemzés szükséges. A tervek szerint az új ügyeleti rendszer bevezetését 2024. február 29-ig kell végrehajtani. 

Borítókép: Háziorvosi vizsgálat (Fotó: Unger Tamás)