Rudolf Schusternek, Szlovákia korábbi elnökének az Emberi Méltóságért kitüntetést adományozza szerdán az Emberi Méltóság Tanácsa, a díjat a szervezet elnöke, idősebb Lomnici Zoltán és Szunai Miklós főtitkár adja át Kassán, Magyarország főkonzulátusán. A volt államfő érdemeit Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök, az Emberi Méltóság Tanácsa alelnöke méltatja.
Rudolf Schuster 1999 és 2004 között töltötte be az államfői tisztséget Szlovákiában, előtte 1983 és 1986 között szülővárosa, Kassa polgármestere volt, 1990 és 1992 között pedig Csehszlovákia kanadai nagyköveteként szolgált.
Felvidéki jogfosztás
Idősebb Lomnici Zoltán a szerdai díjátadás kapcsán a Magyar Nemzetnek elmondta, az Emberi Méltóság Tanácsa 2010-ben jött létre, de az emberi méltóság védelmében ő már az előző évben, 2009-ben kiadott egy felhívást.
Ez annyiban volt új, hogy nemcsak a hagyománynak mondható kirekesztés ellen léptem fel, hanem felemeltem a szavam a magyar- és keresztény-ellenesség ellen is. Ehhez a kezdeményezéshez elsőként a Fidesz csatlakozott, aztán valamennyi parlamenti párt és a négy történelmi egyház is. Ez volt a kiindulópont
– mondta el a volt főbíró. Hozzátette: Szlovákia az állampolgársági törvény kapcsán hamar a szervezetük látókörébe került. Mint azt korábban megírtuk, a szlovák törvényhozás 2010-ben fogadta el azt a törvényt, amely alapján automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát az a személy, aki másik állampolgárságot vesz fel.
A törvény jogorvoslati lehetőséget nem biztosított az érintetteknek, és ez a mai napig így van.
Dacára annak, hogy az Európai Bíróság 2019 márciusában hozott egy minden tagállamra kötelező határozatot, amely szerint az állampolgárság jogának törvény erejénél fogva történő elvétele esetén biztosítani kell a jogorvoslat jogát, amit a szlovák állam mindvégig megtagadott a jogfosztottaktól.
Csökkenő szlovákiai magyarság
– S ne feledjük azt sem, hogy a Benes-dekrétumok a mai napig hatályosak, és ezek rögzítették a németek és magyarok kollektív bűnösségét. A Benes-dekrétumokat ráadásul 2007-ben a Szlovák Nemzeti Tanács megerősítette, így minden, Szlovákia területén megszülető magyar háborús bűnösnek számít ma is. S ehhez még tegyük hozzá, hogy az állampolgársági törvény indoklásakor Robert Fico akkori kormányfő kimondta: a magyar kisebbség Szlovákia számára nemzetbiztonsági kockázatot jelent – fogalmazott idősebb Lomnici Zoltán. Hozzáfűzte: a rengeteg negatív folyamat pedig azt eredményezte, hogy a Felvidéken nagyon drasztikusan csökkent a magukat magyarnak vallók száma.
Egyetért azzal, amit az Erdélyi Magyar Szövetség országos elnöksége az év elején fogalmazott meg közleményében, amely szerint a drámai fogyás riasztó katasztrófa, a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium. – Ezt ugyan Erdély kapcsán fogalmazták meg, de ez az állítás a Felvidéken fokozottan igaz – tette hozzá.
Kapcsolat Magyarországgal
Idősebb Lomnici Zoltán szerint ebben a helyzetben érdemes kapaszkodókat keresni, és rámutatni azoknak a munkájára, akik a felvidéki magyar kisebbség védelmében fellépnek, és tesznek a minél harmonikusabb magyar–szlovák kapcsolatokért. Úgy véli, a politikusok felelőssége ebben óriási.
Rudolf Schuster, akinek családja kárpátnémet eredetű, de édesanyja ágán magyar származású, méltó az elismerésre. Ő nyíltan felvállalta a kapcsolatot Magyarországgal, a magyar politikusokkal, kiemelten Orbán Viktor miniszterelnökkel, és eltökélten hitt a V4-együttműködésben. Ezzel pozitív kivételnek számított a szlovákiai politikusok sorában. Emellett az érdemei között kell megemlíteni, hogy Kassa az ő polgármestersége idején lett Miskolc testvérvárosa
– emelte ki a volt főbíró.
Borítókép: Rudolf Schuster (Fotó: Stringer/AFP)
