– Említette, hogy sok dolog van, ami összeköt bennünket. Mire utalt?
– Elég csak arra gondolnunk, hogy milyen értékek fogadják a magyarokat, akik a világ bármely tájáról hazajönnek. Gondolhatunk a nemzet gyönyörű fővárosára, a különböző történelmi vidékeinkre, településeinkre, az itt élő emberekre, a kultúránkra vagy a nyelvünkre. Sok nemzet a töredékére is büszke lenne annak, amit mi az elmúlt 1100 évben itt, a Kárpát-medencében létrehoztunk. Ehhez az utolsó száz évben is jelentősen hozzátettünk, sőt arra is méltán lehetünk büszkék, amit az elmúlt 13 évben elértünk. Ma már nincs olyan szeglete a Kárpát-medencének, ahová a támogatásaink ne értek volna el. Szinte minden történelmi műemlékünket sikerült felújítanunk, megerősítettük a közösségeinket, olyan programokat teremtettünk, amelyek összekötik a magyarokat határon innen és túl.
Mindennapossá vált a kapcsolat az anyaországi és a külhoni magyarság között. A nemzeti összetartozás érzése ma már nemcsak üres lózung, hanem élő valóság. Ezeket az eredményeket a magyar kormány messze nem egyedül érte el, mi csak az indítómotorja tudtunk lenni a pozitív folyamatoknak. A siker közös.
– A siker függ attól is, hogy az egyes utódállamokban élő magyarság mennyire gyakorolhatja nyelvét, kultúráját, és mennyire boldogul szülőföldjén. Hogyan áll ebből a szempontból a határon túli magyarság?
– Az egyéni és kollektív jogokért mindig meg kellett harcolniuk a határon túli magyar közösségeknek. Sohasem dőlhetünk hátra abban a lelki nyugalomban, hogy minden rendben van, és nem kell tartanunk semmitől. A politikai intézményrendszerünknek mindig olyan erősnek kell lennie, hogy a magyar emberek érdekvédelmét minden utódállamban el tudja látni a magyar kormány hathatós segítségével.
– Milyen helyzetben vannak az egyes magyar közösségek?
– A különböző régiók eltérő helyzetben vannak. Szerbiában történelmi léptékű előrelépést sikerült elérni a magyar és a szerb nép kapcsolatában, a megbékélés példaértékű. A Vajdasági Magyar Szövetség a híd szerepét tölti be a magyar és a szerb kormány között, és e téren kimagasló sikereket ért el. A magyar közösség jogai is biztosítottak, persze mindig óvatosnak kell lennünk, mert láttunk mi már erre a korábbi évtizedekben ellenpéldát is. Romániában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon van, és a kormányválság ellenére a koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy az RMDSZ-t nem teszik ki a kabinetből, mert a nyugodt, biztos erőt jelenti számukra. Ezt a megbízhatóságot a választók is látják, nemzetiségtől függetlenül. Horvátországban és Szlovéniában a magyarok szintén megbecsült tagjai a társadalomnak, mindkét országban képviselőik vannak a parlamentben. Szlovákiának jelenleg magyar miniszterelnöke van, aki ugyan nem választás útján tölti be ezt a pozíciót, de legyünk rá büszkék.
Korábban ugyanis sem Csehszlovákiában, sem Szlovákiában nem volt magyar származású kormányfő. Az egységes felvidéki magyar pártnak, a Szövetségnek a legteljesebb összefogásra van szüksége ahhoz, hogy szeptemberben az előre hozott választáson be tudjon jutni a szlovák parlamentbe.
– Kárpátalja viszont speciális helyzetben van.
– Az elmúlt majd egy évtizedben folyamatosan azt mondjuk, hogy a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben, mind gazdaságilag, mind politikailag. Jelenleg ez sajnos még inkább igaz. Csaknem másfél éve háború dúl Ukrajnában. Bár a harci cselekmények nem érték el Kárpátalját – és reméljük, ez így is marad – a konfliktus negatív hozadékai jelen vannak a szomszédunkban. Ráadásul a magyar közösséget folyamatos atrocitások érik, a helyzet pedig egyre csak romlik. Nem véletlen, hogy mi már 2022 februárja előtt elmondtuk, Ukrajna euroatlanti integrációját mindaddig nem támogatjuk, amíg nem adják vissza a kárpátaljai magyarság elvett jogait. Ebben nem tettünk kivételt a háború alatt sem, és a jövőben is szilárdan kitartunk az álláspontunk mellett. Ugyanakkor minden segítséget megadtunk és megadunk az ukrajnai menekülteknek, bajbajutottaknak, akiknek a döntő többsége ukrán.
– Az egyes határon túli magyar közösségek érdekérvényesítése attól is függ, hogy mekkora erőt tudnak felmutatni az utódállamokban. Mennyire tölthetnek el nyugalommal minket a népszámlálások eredményei?
– Sajnos semennyire, mert mindenhol azt látjuk, hogy a magyarok száma csökken. Némileg enyhíti a helyzetet, hogy ez a csökkenés nemcsak a magyarokat, hanem a többségi nemzetet is ugyanúgy érinti. Ki kell elemezni ezeket a számokat, meg kell nézni, hogy szórványban és tömbben, nagyvárosokban, kisebb településeken, illetve falvakban miként változtak az adatok. Meg kell állapítanunk, hogy mi az az erő, ami tömbben jobban megtartja a magyarságot, és mi az, ami akadályozza ezt. Fontos tisztázni azt is, hogy milyen további segítségre van szükség a magyarság identitásának megőrzéséhez. Tudnunk kell, mivel tudjuk a leginkább ösztönözni a magyar családokat, hogy nagyobb számban vállaljanak gyermeket.
