Sztojka Attila: A baloldal megkérdőjelezi az alaptörvényben rögzített nemzetiségi jogokat

A történelemből tudjuk: aki a romák nemzetiségi létét megkérdőjelezi, attól semmi jóra nem lehet számítani – reagált Sztojka Attila a Magyar Nemzetnek arra, hogy a Momentum „sóval hintené be” a roma nemzetiségi önkormányzati rendszert. Magyarország roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosa összegezte, hogy mit tart az elmúlt közel 13 év legfontosabb kormányzati eredményének, valamint kifejtette, hogyan fogja érinteni a 2024-es költségvetés a nemzetiségeket.

20230620 Budapest Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknos

– Az ellenzéknek azzal van problémája, hogy Magyarországon mára soha nem látott összefogás alakult ki. Azt látta az ország 2010-ben, hogy a megosztottság elveszi tőlünk a fejlődés lehetőségét. 

A Gyurcsány-korszakban a nemzetet minden eszközzel megosztották, magyart a magyar ellen fordították, a romákat segélyen tartották, hagyták, hogy szélsőségek fenyegessék, sőt gyilkolják a cigányokat.

Az elmúlt 13 év eredményei azonban azt mutatják, hogy a társadalmi összefogás eredményes volt. Ennek köszönhető az is, hogy harmadára csökkent a munkanélküliség, segély helyett munkaalapú lett a magyar társadalom, a munka mellett gyermeket nevelők családtámogatásai jelentősen kiszélesedtek, emelkednek a bérek, a legalacsonyabb végzettségűek is jövedelmet szerezhetnek, ingyenes a tankönyvellátás, sok család számára a gyermekétkeztetés is, egymillió fővel csökkent a szegények száma az országban. 

Sztojka Attila szerint a baloldal az oszd meg és uralkodj elvét próbálja alkalmazni. Fotó: Teknős Miklós

Az Eurostat adatai szerint 2015-höz képest is csökkent a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztésben élők aránya hazánkban: az addigi 30,6 százalékhoz képest 18,4 százalékra sikerült lecsökkenteni. A magyar modell működik. Az, hogy a baloldal tudatosan próbál éket verni oda, ahol összefogás van, az egy egyszerű politikai taktikának tűnik: az oszd meg és uralkodj elvét próbálják alkalmazni. Mi abban hiszünk, hogy erős nemzet csak akkor tud valóban erőssé válni, ha nemzetiségeire értékként tekint. Ezért vagyunk partnerei a nemzetiségi önkormányzatoknak.

– A mutatók javulásában milyen szerepet játszhatott az, hogy munkaalapú társadalomra álltunk át?

– Fontos leszögezni: 2010-ig olyan mértékű volt a munkanélküliség és a kilátástalanság Magyarországon, hogy az széles társadalmi körben reményvesztettséget eredményezett. A baloldali kormányok felületes megoldást kínáltak a problémára: ez volt a segélyezés. Alamizsnán tartották az embereket, kiszolgáltatottá tették őket, ez volt a baloldali kormányzás szociálpolitikája. 

A nemzeti kormány azzal, hogy munkára ösztönözte a társadalom minden tagját, függőség helyett lehetővé tette az önállóságot.

Ez vezetett oda, hogy a rendszerváltás óta ma dolgozik Magyarországon a legtöbb roma nemzetiségű polgár. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) készített egy tíz országra kiterjedő felmérést a romák helyzetéről. A kutatás kimutatta, hogy a tíz ország közül Magyarországon dolgozik a legtöbb roma. Fontos leszögezni azonban, hogy ebben a közösségben még mindig rejlik erőforrás. Ezt szeretnénk kiaknázni. 

A baloldal ehhez képest a mai napig kardoskodik az alapjövedelem mellett. 

Azokban az államokban, ahol ezeket a passzív jövedelmezési formákat alkalmazták, fenntarthatatlanná váltak a társadalmi rendszerek. Azok a nyugat-európai, skandináv országok, amelyek ebben gondolkodtak, később visszaléptek, a hazai baloldal azonban még nem jutott el erre a felismerésre.

– Mit tart az elmúlt közel tizenhárom év legfontosabb eredményének, amelyet a kormány elért a felzárkózás és esélyteremtés területén?

– Azt ne felejtsük el, hogy onnan indultunk, hogy a 2010-es kormányváltás előtt ebben az országban emberekre lőttek a származásuk miatt. Ma ott tartunk, hogy az emberek egymás mellé állnak. Kisebb konfliktusok természetesen vannak. Szögezzük le: azt, hogy ha valaki megengedi, hogy a rendfenntartó feladatokat átvállalja egy nem állami szerv és nem tesz ellene semmit, az bűn. 

A nemzeti kormány később jogszabályban rögzítette az önkényesen alakult és önbíráskodó szerveződések miatt az egyenruhás bűnözésnek fogalmát, valamint a gyűlöletkeltés büntetését is lehetővé tette.

A legnagyobb sikerünk az, hogy az emberek ma már nem egymással szemben állnak, hanem egymás mellett. Az emberek többsége ma már értéket keres és nem különbséget. Mára a magyarságtudat a cigányságon belül is megerősödött. Ma már megélhetik kettős identitásukat, nem kell választaniuk a kettő közt, nem úgy, mint a 2010 előtti időszakban, amikor az akkori ideológiai gondolkodásban nem élhették meg ezt.

– Említette, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak vannak gyengeségei. Ilyen lehet például az, hogy az Országos Roma Önkormányzathoz tartozó iskolák finanszírozása veszélybe került? Mi lehet ezen intézmények sorsa?

– Az Országos Roma Önkormányzathoz két általános iskola tartozik. Az egyik a sziráki Teleki József Általános Iskola és Szakközépiskola, a másik a Tiszapüspöki Általános Iskola. Az Országos Roma Önkormányzatnál jelentős mértékű visszafizetési kötelezettségek keletkeztek a források szabálytalan felhasználása miatt. Ezeket a forrásokat állami költségvetés biztosította. A Belügyminisztérium az a felelős szerv, amely ezen források jogszerű és szabályos felhasználását hivatott ellenőrizni. Az elmúlt időszak vizsgálatai visszafizetési kötelezettséget róttak az önkormányzatra. 

Történt mindez annak ellenére, hogy többszöri hiánypótlásra is lehetőséget biztosított a tárca. 

A megoldás szempontjából most az a fontos, hogy az Országos Roma Önkormányzat elküldje a Belügyminisztérium felé azokat a kérelmeket, amelyek által biztosított lesz ezeknek az iskoláknak a működése. Azért dolgozunk, hogy a nemzetiségi iskolák hosszú távon finanszírozhatók legyenek, illetve hogy az oda járó gyermekek életében, az ott tanító pedagógusok munkájában ne következzen be negatív változás.

– Miért fontos az, hogy az Országos Roma Önkormányzathoz tartozzanak oktatási intézmények?

– A nemzetiségi törvény előírja azt, hogy azon önkormányzatok, amelyek nemzetiségi oktatást kívánnak végezni, és azokban az intézményekben a tanulók, szülők igénylik a nemzetiségi oktatást, ott biztosítani kell. Ahol a roma nemzetiségi oktatás biztosítva és alkalmazva van, azoknál az ORÖ igényelheti az intézményei részére a fenntartóváltást. Ezek az intézmények az EU-s fejlesztéseknek köszönhe­tően nagy ívű fejlesztéseken estek át az elmúlt évek során.

– Vannak olyan jogvédők, civilek, akik a nemzetiségi oktatást szegregált oktatásnak tartják...

– Fontosnak tartom, hogy a nemzetiségi nyelven zajló oktatást ne keverjük össze a szegregáció kérdésével. A nemzetiségi oktatásnak a hagyományt, a kultúra ápolását, a nemzetiségi nyelven való tanulást, a saját történelemoktatását kell biztosítania. A szegregált oktatás ehhez képest egy elkülönülő oktatást jelent, amely nem a nemzetiségi oktatásra irányul. Ezt tiltja a jogszabály. 

Minden nemzetiségnek joga van ahhoz, hogy a saját identitását, sok esetben akár kettős identitását megélje, fenntartsa vagy akár továbbörökítse.

A nemzetiségi oktatás nem a szociális hátrányok kezelését jelenti. Nem gondolom, hogy pusztán azért, mert valaki roma származású, az hátrányos helyzetű. Ez fordítva is igaz: aki hátrányos helyzetű, az nem feltétlenül roma származású. Ezért is lényeges a kettő különválasztása. Bizonyos esetekben az oktatás mellett szükségesek olyan intézkedések, amelyek segítik a hátrányos helyzetű egyéneket. Ilyen többek között a kormány Útravaló pályázata, amely tehetséges, köztük roma fiataloknak ad ösztöndíjat azért, hogy az anyagi helyzet ne akadályozhassa meg a továbbtanulás lehetőségét.

– Hogyan érinti a 2024-es költségvetés a korábban megkezdett felzárkóztató, esélyteremtő programokat?

– A 2024-es költségvetés a védelem költségvetése lesz, háborús időkben is megvédi az országot, a munkahelyeket, a családokat, a rezsicsökkentést. A világ egy komoly átalakuláson megy keresztül. A 2024-es költségvetés azt szolgálja, hogy a nemzeti értékeket, az elért társadalompolitikai eredményeinket a háborúban is megvédjük. Fel kell készülnünk az energiaválság elhúzódására, a háború okozta infláció leküzdésére, valamint a lehetséges jövőbeni problémákra.

A hazai finanszírozásból a felzárkózásra szánt források a költségvetésben emelkednek: a szociális gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátásra szánt összeg 84 milliárd forinttal emelkedik. 

Annak ellenére, hogy háborús időkben vagyunk, a kormány egy olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé, amely kellő garanciát nyújt a munkahelyek megtartására a hátrányos helyzetű embereknek is.

Borítókép: Sztojka Attila (Fotó: Teknős Miklós)