Új korszak, új kapcsolatok

Komolyan készülünk az EU jövő évi soros elnökségére, az Európai Parlament baloldali többségének múlt heti akciója egy újabb háborúpárti nyomásgyakorlás – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott interjújában a miniszterelnök politikai igazgatója. Orbán Balázs szerint az Európai Bizottság elnöke a nagy európai tagállamokhoz képest is radikálisabb, az Egyesült Államokhoz hasonló álláspontot fogad el a legsúlyosabb kérdésekben. A miniszterelnök politikai igazgatója értékelte a múlt heti párizsi diplomáciai útját, beszélt lapunknak a balkáni helyzetről és a magyar–amerikai kapcsolatokról is.

20230531 Budapest Orbán Balázs interjú Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Maradva az Európai Uniónál: hogy látja, Magyarország a békepárti hozzáállásával mennyire van egyedül ebben a szövetségben?
– Érdemes követni például a G7-megbeszéléseket, mely a legfejlettebb ipari államok szövetsége, ahol számos nyugat-európai ország képviselteti magát, sőt az Európai Bizottság elnöke is, aki elméletileg az egész uniót képviseli. Minden rendelkezésre álló információból az látszik, hogy az EB elnöke a nagy európai tagállamokhoz képest is radikálisabb, az Egyesült Államokhoz hasonló álláspontot fogad el a legsúlyosabb kérdésekben. Jogosan tesszük föl a kérdést, hogy az európai intézmények vezetői pontosan kiket is képviselnek. Mert úgy látszik, sem a nagy, sem pedig a kis tagállamokat nem képviselik. Akkor mégis milyen legitimációval, miért vannak ott, ahol? Ez igen komoly problémákat okoz, mert nagyon kevés nemzetekfeletti intézmény van az európai politikai térben, amelynek éppen az lenne a feladata, hogy megpróbálja összehangolni az egyébként széttartó tagállami érdekeket. Ehhez képest a bizottság „áldásos” tevékenységének köszönhetően sokszor nemhogy összerendeződnének a nézőpontok, hanem még inkább szétfeszítik azokat. Brüsszelben ez a konfliktusok melegágya.

– Látható, hogy Franciaország több fontos kérdésben sem ért egyet a jelenlegi uniós vezetéssel. Mely országok gondolkodnak még Magyarországhoz hasonlóan a szövetségen belül?

– Két oldalról lehet megközelíteni ezt a kérdést. Egyrészt geopolitikai szempontból nézve Magyarország számára hagyományosan az lehet a működőképes európai stratégia, hogy Közép-Európában kell szövetségeseket szerezni. A közép-európai együttműködést fenntartani és erősíteni kell még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. Továbbá a két nagy tagállammal, Franciaországgal és Németországgal is meg kell próbálni kialakítani valamilyen modus vivendit. Minden más csak extra. Amikor az előbbi két cél megvalósul, akkor Magyarország az európai politikában a helyén van, amikor pedig megbillen valamelyik viszony, akkor a helyreállításon kell dolgozni. 

A pártpolitikai dimenzió más: a 27 tagállamban mindegyikében vannak olyan szereplők a jobboldalon, akik nagyon hasonlóképpen látják Európa jövőjét és a problémákat, mint mi. Például nem akarnak európai birodalmat, nem akarnak háborút vagy olyan európai intézményeket, amelyek az illegális migrációt támogatják. 

Sőt nem akarnak genderpropagandát sem, amit Brüsszelből igyekeznek letolni a tagállamok torkán. Hovatovább, ezek a szereplők nem akarják feladni a külpolitikai önállóságukat sem. 

Ezekkel a politikai erőkkel – melyek minden országban megvannak, Portugáliától kezdve Svédországon át Görögországig – tudunk a közös alapokon együttműködni. Ezeknek a szereplőknek az a problémájuk, hogy az európai politikai arénában megosztottak, és az európai döntéshozatali folyamatokat egyelőre csak nagyon korlátozottan képesek befolyásolni. Reméljük, hogy a küszöbön álló európai parlamenti választások változást hoznak majd ebben.

– A szerb köztársasági elnök a legmagasabb, harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután több észak-koszovói településen is zavargások törtek ki pár napja, melyekben a KFOR 25 katonája – köztük magyarok is – megsérült. A helyzet ismét feszült, nem először. Hogy áll ehhez Magyarország?

– Mi, magyarok hagyományosan stabilizáló tényezőként igyekszünk fellépni a Balkánon egy nemzetközi misszió tagjaként. Nekünk ez a legfontosabb célunk, ezért vannak ott a katonáink békefenntartóként. Köszönjük nekik a példaértékű hozzáállást! Büszkék vagyunk rájuk, hogy ilyen jól végzik a feladatukat! Még ha ez áldozatokkal jár is, mindez valóban hozzájárul a Balkán stabilitásához és Magyarország biztonságához is. A magyar külpolitika régóta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a Balkán számára európai perspektívát kell kínálni. Nem lehet a Balkánt leckéztetni, nem lehet hátrahagyni, vagy kivonulni onnan. Ez egy újabb olyan potenciális konfliktusmező, ami úgy berobbanhat, mint az ukrán–orosz konfliktus.  A térség stabilitása érdekében fontos minden uniós országnak a balkáni bővítés pártjára állnia. 

– A jövő év meghatározó lesz nemcsak az Európai Unió, de az Egyesült Államok számára is, hiszen a tengerentúlon elnökválasztás lesz. Milyenek jelenleg a magyar–amerikai kapcsolatok?
– Vegyesek a benyomásaim. A demokrata adminisztráció helyi és washingtoni képviselőivel a politikai nézeteltérések miatt elég nehéz a kommunikáció. Ők egy háborús logika mentén politizálnak, és bele szeretnének minket préselni a háborús politikába. Nekünk ellent kell állnunk, és ellent is tudunk állni, de ez sok feszültséget okoz. Ráadásul számos ideológiai kérdésben is máshogy látjuk a világot. Ugyanakkor, bevallom őszintén, én legtöbbször egy másik Amerikát érzékelek: sokszor járok ott, és találkozom az ottani barátainkkal, szövetségeseinkkel, akik korábban soha nem tapasztalt módon nyitottak Magyarország irányába. A magyar–amerikai kapcsolatok fejlesztésében tehát sok a perspektíva. Néha az a legjobb stratégia, hogy kivárunk.
A választást tekintve, mi örülünk annak, ha a republikánus oldal erős, mert velük könnyebben megtaláljuk a közös hangot. Minden jelöltet ismerünk személyesen is, jó kapcsolatban is állunk velük, jó versengést kívánunk nekik! Miniszterelnök úr egyértelműen jelezte, ha már politikai veteránokról beszélünk, össze kell tartaniuk: ő személyesen Donald Trump elnök sikeréért szurkol.

– A múlt heti párizsi útja mennyiben volt egyfajta nyitánya a szaporodó diplomáciai útjainak?
– A koronavírus-járvány és a háborús bénultság után újra kinyíltak a kapuk: a diplomaták végzik a munkájukat. A miniszterelnök és a stáb diplomáciai feladatai is meghatványozódtak. Ráadásul a következő évtized magyar stratégiájának az egyik kulcseleme, hogy mi a békében és a gazdasági kapcsolatok erősítésében, az összekapcsolódásban, nem pedig a szétválasztásban és az ellenségeskedésben vagyunk érdekeltek. Nem szeretnénk békétlenséget és hidegháborús retorikát. Ehhez igen aktív diplomáciai kapcsolatok kellenek, és igen sok politikai, gazdasági és kulturális összeköttetés a világ minden táján. A magyar történelemben még soha nem tapasztalt intenzív összeköttetés-építés kezdetén vagyunk. Ebből mindenkinek ki kell vennie a részét.
 
– Bármilyen szinten veszélyeztetheti az Európai Parlament által múlt csütörtökön elfogadott, Magyarország jogállamiságát megkérdőjelező nyilatkozat a magyar soros elnökséget? 

Komolyan készülünk az EU jövő évi soros elnökségére, az Európai Parlament baloldali többségének akciója egy újabb háborúpárti nyomásgyakorlás. Minősített felelőssége van a magyar baloldali képviselőknek, akik egészen döbbenetes módon megint a saját hazájuk ellen dolgoznak. Az elnökség jó lehetőség, mert egyrészt egész Európát vendégül tudjuk látni. Másrészt kritikus időszakban vesszük át az elnökséget, hiszen a választások után leszünk, akkor alakul ki az új intézményi struktúra, amely meghatározza az elkövetkezendő öt évet. Magyarország hagyományosan mindenki megelégedésére látja el az elnökségi feladatokat, és biztos vagyok benne, hogy ez ezúttal is így lesz.

Borítókép: Orbán Balázs (Fotó: Mirkó István)