Szalay-Bobrovniczky Kristóf A békéhez erő kell! – NATO-csúcs után című fórumon az új védelmi berendezkedés elfogadásán kívül a vilniusi NATO-csúcs másik fontos eredményeként emelte ki azt is, hogy kijelölte a viszonyt a háborúban álló Ukrajna és a NATO között. Megjegyezte: bár az alapszabály is tiltja, és egy háborúban álló ország csatlakozása a védelmi szövetséget is azonnal háborúba sodorná, a sajtó mégis valós lehetőségként keltett – az ukrán elnök nyilatkozatara alapozva – olyan várakozást, hogy Vilniusban meghívnák Ukrajnát a NATO-ba. A honvédelmi miniszter úgy értékelte, hogy a NATO erősödik, Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a NATO-t, utóbbi tagfelvételének magyar megerősítését pedig technikai kérdésnek nevezte, miután a kormány támogatja a felvételt, és átadta a ratifikálás dokumentumait az Országgyűlésnek.
A panelbeszélgetést moderáló Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke ehhez hozzáfűzte: a szakbizottság is támogató véleményezést adott, és Svédországgal a Gripen vadászrepülők köré épülő hadiipari technológia is közös platformot képez. A bizottsági elnök úgy értékelte, hogy nemcsak az a fontos, ami Vilniusban történt, hanem az is, ami nem: Ukrajna nem kapott meghívót, vagyis felmentést a NATO-tagság feltételeinek teljesítése alól, nem történt meg a vilniusi csúcsig Svédország csatlakozása, alig esett szó a védelmi kiadásoknál megszabott 2 százalékos GDP-arányos minimumról, amit Magyarország a vállalt határidő előtt teljesített, de olyan nagy államok, mint Németország például nem, és a harcias bevezető után a NATO-csúcs nem mondott semmi újat a szövetség Kína-politikájáról.
Utóbbihoz a honvédelmi miniszter azt a megjegyzést fűzte, hogy Magyarországnak semmiképpen sem lett volna érdeke, hogy Kínát kockázati tényező helyett már fenyegetéssé minősítse a NATO. – Magyarország nem a blokkosodásban, hanem a konnektivitásban érdekelt, kereskedni akar az országokkal, nem háborúzni – tette hozzá.
A pódiumbeszélgetés másik meghívottja, John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke szerint ha sikerül is eljutni a békéhez, hosszú ideig számíthatunk feszültségre Oroszország és a NATO között, amit sokan már most egy új hidegháborúnak neveznek, és mindenképpen a védelmi kiadások növelésével jár. – Európában ma már kevésbé félnek Oroszországtól, mint a háború előtt, mindazonáltal ma már nem annyira vonzó, nem annyira divatos a semlegesség, mint korábban: nemcsak Finnország és Svédország adta fel ezt a státust, Ausztriában, Svájcban, Írországban is erősödnek azok a hangok, amelyek szerint csatlakozni kellene a NATO-hoz – vélekedett.
Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b), Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke (k) és John O'Sullivan, a Danube Institute alapító-elnöke (j) a 32. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor A békéhez erő kell! NATO-csúcs után című pódiumbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 21-én. (Fotó:MTI/Veres Nándor)
