Higgadtan várják a tanárok a béremelést

Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, többletfeladatokat vállal vagy a hátrányos helyzetűeket segíti, az többet is fog keresni – mondta lapunknak Kozák András, a Nemzeti Pedagóguskar jogi szakértője. Szerinte az új törvény csak jót hoz a pedagógusoknak a béremelés mellett az egyes jutalmak kiterjesztésével, a szakma iránti hűség jutalmazásával és az eddigi jogszabályok egységesítésével. Szerinte csak egy politikailag motivált kisebbség hallatja élesen a hangját.

Kozák András (Fotó forrása: Pápai Médiacentrum)

Óraszámok, időkeret, szabadságok

Az új óraszámokkal és a szabadon felhasználható időkerettel kapcsolatban Kozák András kifejtette: a pedagógustársadalom régi elvárása volt, hogy ne a munkáltató döntsön a tanulókkal való közvetlen tantermi foglalkozás idejéről. Az új törvényben ennek az elvárásnak tettek eleget, amikor 24 órában maximálták a heti tanítandó órák számát. 

Ha a pedagógus ennél többet tanít, akkor megállapodás szerinti többlettanítási óradíjat kell fizetni neki, ami sok esetben magasabb óradíjat jelent. 

A kötött munkaidő nem fizikai helyhez, hanem feladathoz rendelt, 32 órában határozták meg, így a szabadon felhasználható munkaidő nyolc óra lesz, amiről nem kell nyilvántartást vezetni. A részben kötetlen munkaidő azt jelenti, hogy a munkáltató meghatározza, mi az, amit általa kijelölt feladatokkal és helyen kell tölteni, az azon felüli rész pedig szabad felhasználású – részletezte.

A jogi szakértő kitért a pihenőidővel kapcsolatos változásokra is. Mint ismertette, eddig 46 nap szabadságot kaptak a pedagógusok, amiből 21 nap volt az alapszabadság, 25 nap a pótszabadság. Ez idén alapszabadságként ötven napra emelkedik. Emellett ágazatspecifikus pótszabadságok is kerültek az új törvénybe, öt munkanap nagymama-nagypapa szabadság unoka születése esetén, öt munkanap pedig az első házasságkötést követő két hónapban kivehető pótszabadság. – Ez is azt mutatja, hogy a kormányzat meghallgatta a pedagógusok igényeit – mutatott rá.

Halk többség, hangos kisebbség

A baloldali szakszervezeteknek arról a fenyegetéséről, hogy az új törvény hatására mennyien fognak felmondani, kijelentette: ezt most még nem lehet tudni. A jogi szakértő, aki általános iskolai tanár is, személyes tapasztalatát megosztva kifejtette: sok intézménnyel és pedagógussal áll kapcsolatban, és nem érzékeli azt, hogy nagyobb lenne a pályaelhagyás szándéka, mint az elmúlt években. Erre vonatkozó kutatásról nem tud, számszerűsített adat pedig csak októberben várható, de ő nem tart attól, hogy számottevően nőne a fluktuáció. Hozzátette, az is látható a legújabb statisztikákból, hogy egyre többen jelentkeznek tanári szakra, ami szintén a szakma népszerűbbé válására utal.
Arra a kérdésre, hogy mi a tanárok véleménye a brüsszeli források visszatartásáról, amelyeket az ő fizetésemelésükre fordítana a kormány, Kozák András kijelentette: 

a pedagógusok döntő többsége higgadtan áll hozzá, bár van egy hangos közösség, akik a pedagógustársadalom képviselőiként kívánják feltüntetni magukat. 

– Láthatók gyomorforgató performanszok, elfajult demonstratív megnyilvánulások, amelyek nem a többség véleményét tükrözik, hanem politikailag motiváltak. A kollégák csendes többsége tisztességes, becsületes, jó munkaerő, és hivatásként vállalja a pedagógusi küldetést – hangsúlyozta Kozák András.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)