Higgadtan várják a tanárok a béremelést

Aki többet foglalkozik a gyerekekkel, többletfeladatokat vállal vagy a hátrányos helyzetűeket segíti, az többet is fog keresni – mondta lapunknak Kozák András, a Nemzeti Pedagóguskar jogi szakértője. Szerinte az új törvény csak jót hoz a pedagógusoknak a béremelés mellett az egyes jutalmak kiterjesztésével, a szakma iránti hűség jutalmazásával és az eddigi jogszabályok egységesítésével. Szerinte csak egy politikailag motivált kisebbség hallatja élesen a hangját.

Az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény legfontosabb jogalkotói célja az, hogy a pedagógusok illetménye az elvégzett teljesítményhez igazodjon, azaz a jobban teljesítő tanár több bért kapjon – jelentette ki Kozák András tanár a Magyar Nemzetnek.

 A Nemzeti Pedagóguskar (NPK) jogi szakértője leszögezte: magasabb fizetés jár annak a pedagógusnak, aki önként vállal többletfeladatokat, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban részt vesz, korrepetál, szakkört vezet, rendszeresen kommunikál az érintettekkel.

Új elem a törvényben a köznevelési foglalkoztatotti jutalom. 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult az, aki 25, 30, 40 év pedagógusi szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy 2023. december 31. előtt közalkalmazotti jogviszonyban bármilyen munkakörben foglalkoztatott volt, vagy pedagógusként alkalmazták. – A jogállási törvény csak jót hoz a pedagógusoknak – hangsúlyozta Kozák András.

Többletmunkáért több pénz

Az új törvény a foglalkoztatás jogi kereteit is rugalmasabbá teszi. Az áthelyezés például nemcsak állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények között, hanem mindegyik hatálya alá tartozó intézményben lehetséges. 

Az NPK szakértője lényegesnek tartja azt is, hogy kizárólag illetménytöbblet járhat a pedagógusoknak, elvonás nem, például a hátrányos helyzetű tanulók tanításáért húsz százalék illetménytöbblet jár. 

A munkáltató döntésén alapuló, de a törvény által előírt kötelezettségek köré sorolta azokat a tevékenységeket is, mint a szakmai gyakorlat, a többletmunka vagy a további szakképesítés megszerzése, amelyek esetén szintén előírás a magasabb bér folyósítása. Erről az igazgató dönt a tankerületi igazgató jóváhagyásával tanévenként, tehát nem kell évekig vár­niuk a jól dolgozóknak.
Kozák András arról is beszélt, hogy a jubileumi jutalom, a felmentési vagy a felmondási idő ugyanúgy fennmaradnak, ahogy a kollektív szerződések. Az új törvény nemcsak megadja az eddigi lehetőségeket, hanem még többet kínál. – A pedagógusok a törvénnyel önálló foglalkoztatási státust kapnak, ami egyfelől morális kötelesség, másfelől pedig egy jogszabályban rendezni a vitás ügyeket egyszerűbb, mint négyben. Az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvény koherens az uniós normákkal, a nemzetközi közjogi szabályokkal és az ágazati szabályozással is – fogalmazott.

Kozák András (Fotó forrása: Pápai Médiacentrum)

Óraszámok, időkeret, szabadságok

Az új óraszámokkal és a szabadon felhasználható időkerettel kapcsolatban Kozák András kifejtette: a pedagógustársadalom régi elvárása volt, hogy ne a munkáltató döntsön a tanulókkal való közvetlen tantermi foglalkozás idejéről. Az új törvényben ennek az elvárásnak tettek eleget, amikor 24 órában maximálták a heti tanítandó órák számát. 

Ha a pedagógus ennél többet tanít, akkor megállapodás szerinti többlettanítási óradíjat kell fizetni neki, ami sok esetben magasabb óradíjat jelent. 

A kötött munkaidő nem fizikai helyhez, hanem feladathoz rendelt, 32 órában határozták meg, így a szabadon felhasználható munkaidő nyolc óra lesz, amiről nem kell nyilvántartást vezetni. A részben kötetlen munkaidő azt jelenti, hogy a munkáltató meghatározza, mi az, amit általa kijelölt feladatokkal és helyen kell tölteni, az azon felüli rész pedig szabad felhasználású – részletezte.

A jogi szakértő kitért a pihenőidővel kapcsolatos változásokra is. Mint ismertette, eddig 46 nap szabadságot kaptak a pedagógusok, amiből 21 nap volt az alapszabadság, 25 nap a pótszabadság. Ez idén alapszabadságként ötven napra emelkedik. Emellett ágazatspecifikus pótszabadságok is kerültek az új törvénybe, öt munkanap nagymama-nagypapa szabadság unoka születése esetén, öt munkanap pedig az első házasságkötést követő két hónapban kivehető pótszabadság. – Ez is azt mutatja, hogy a kormányzat meghallgatta a pedagógusok igényeit – mutatott rá.

Halk többség, hangos kisebbség

A baloldali szakszervezeteknek arról a fenyegetéséről, hogy az új törvény hatására mennyien fognak felmondani, kijelentette: ezt most még nem lehet tudni. A jogi szakértő, aki általános iskolai tanár is, személyes tapasztalatát megosztva kifejtette: sok intézménnyel és pedagógussal áll kapcsolatban, és nem érzékeli azt, hogy nagyobb lenne a pályaelhagyás szándéka, mint az elmúlt években. Erre vonatkozó kutatásról nem tud, számszerűsített adat pedig csak októberben várható, de ő nem tart attól, hogy számottevően nőne a fluktuáció. Hozzátette, az is látható a legújabb statisztikákból, hogy egyre többen jelentkeznek tanári szakra, ami szintén a szakma népszerűbbé válására utal.
Arra a kérdésre, hogy mi a tanárok véleménye a brüsszeli források visszatartásáról, amelyeket az ő fizetésemelésükre fordítana a kormány, Kozák András kijelentette: 

a pedagógusok döntő többsége higgadtan áll hozzá, bár van egy hangos közösség, akik a pedagógustársadalom képviselőiként kívánják feltüntetni magukat. 

– Láthatók gyomorforgató performanszok, elfajult demonstratív megnyilvánulások, amelyek nem a többség véleményét tükrözik, hanem politikailag motiváltak. A kollégák csendes többsége tisztességes, becsületes, jó munkaerő, és hivatásként vállalja a pedagógusi küldetést – hangsúlyozta Kozák András.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)