Növekvő bér, csökkenő óraszám

Az átlagbér nyolcszázezer forintra nőhet, a heti óraszám nem lehet több 24-nél, és még négy nappal több szabadság is jár a csökkenő adminisztratív terhek mellett – mondta lapunknak Rétvári Bence az új pedagógus-életpályával kapcsolatban. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, az új jogszabály széles körű és hosszan tartó egyeztetések után született meg, ezután fogadta el a parlament. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy a baloldal hányféle módon akarta megakadályozni a törvény elfogadását.

Szeged, 2023. január 11. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Szegedi Fegyház és Börtön környezetbarát burkolatokat gyártó üzemében 2023. január 11-én. A körforgásos gazdaságba illeszkedõ üzemet a Nagyfa-Alföld Kft. üzemelteti fogvatartottak foglalkoztatásával. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

A pedagógusok átlagbére 2025-re nyolcszázezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról ötven napra, azaz tíz hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik – mondta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés által ma elfogadott új életpályatörvényről. 

Hangsúlyozta, az új pedagógus-életpályamodell célja, hogy az a tanár, aki többet foglalkozik a diákokkal és ezáltal többet is dolgozik, az többet és jobban is keressen. 

Kifejtette, hogy az új törvény a teljesítményalapú bérezésnek, valamint a 75 százalékos fizetésemelésnek teremti meg az alapját. A törvényjavaslat minden pontja a diákok érdekeit tartja szem előtt, valamint megoldást hoz az oktatás egész Európát, így Magyarországot is érintő kihívásaira, amelyekkel az intézmények és a tanárok szembesülnek. Emlékeztetett, hogy a benyújtást megelőző hónapokban az elmúlt három évtized legszélesebb körű egyeztetése zajlott. – A kormány a tanárok érdekeit és a diákok jövőjét szem előtt tartva összesen húsz alkalommal ült le tárgyalni szakmai, civil és érdekképviseleti szervezetekkel, sőt a parlamenti pártoknak is lehetőségük volt arra, hogy érdemi javaslatokkal éljenek. A baloldal esetében azonban a politikai játszmák voltak főszerepben, még attól sem riadtak vissza, hogy erőszakos akciókat szervezzenek – idézte fel. 

Kifulladt tüntetések

Az államtitkár szerint az elmúlt hónapokban a pedagógusokra hivatkozva szervezett tüntetések kifulladtak, hiszen más céljuk nem volt, csak hogy a baloldali politikusok magukra vonják a média figyelmét. – Épp az agresszív tüntetések mögött álló baloldali politikusok a legnagyobb akadályozói a pedagógusok fizetésemelésének Brüsszelben – fogalmazott. Úgy vélte, a tanárok béremelése már rég elindulhatott volna, ha a baloldal európai parlamenti képviselői a hatmillió forintos fizetésükért nem azzal foglalkoznának Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a jogosan járó uniós forrásokat. 

Rétvári Bence felidézte, hogy a kormány 2023 januárjától tízszázalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. – Amint megkapjuk a jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltozás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. 

A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a nyolcszázezer forintot – hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az új pedagógus-életpályamodell nemcsak a fizetésemelés alapja, hiszen a törvény elfogadásával a pedagógusok szabadsága 46 napról ötven napra emelkedik, vagyis tíz hét szabadságot garantálnak a tanároknak. 

– Csökken a mostani kötelező, 22–26 órás heti tanóraszám, ugyanis azt 24 órában fixáltuk. Aki ennél több órát tart, azaz többet foglalkozik a diákokkal, annál a többletmunkára vonatkozó szabályok lépnek életbe. Az új törvény ezzel együtt csökkenti az adminisztrációs terheket is, így például a pedagógus I. fokozatban nem kötelező a portfóliókészítés, valamint megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógusi tanfelügyelet is, így az adminisztráció helyett a gyerekekkel foglalkozhatnak a tanárok – sorolta.

Versenyképes oktatás

Mint kifejtette, a versenyképes oktatás két alappillére a teljesítményalapú bér bevezetése és az új teljesítményértékelési rendszer. Utóbbiról szintén a tanárok véleményét kérték ki, első körben 25 ezren, második körben 33 ezren, majd 18 ezren mondták el a véleményüket. Ilyen széles körű konzultáció még soha nem volt a pedagógusok körében.

Rétvári Bence szerint előrelépés, hogy a törvénynek köszönhetően nem az életkor lesz a meghatározó eleme a bér meghatározásának, hanem a teljesítmény. Így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is. 

– Célunk, hogy a fiatalok a pedagógusi pályán maradjanak. Míg a régi rendelkezés büntette a fiatalabbakat, addig az új törvény esélyt jelent nekik a magasabb bérezésre. Azzal, hogy a pedagógusok önálló jogállást kapnak, a megbecsültségüket szeretnénk növelni – jelentette ki a Belügyminisztérium államtitkár, aki azt is kiemelte, hogy a kormány háborús időkben, a szankciós gazdasági helyzet ellenére is 393,8 milliárd forinttal többet költ jövőre a köznevelésre, mint az idei évben.

Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Rosta Tibor)