Kövér László: A migránskvótákkal az EU meggyengítése és káoszba döntése a cél

A kötelező migránskvóták megvalósításával kapcsolatos kérdésekre nincsenek válaszok és ez azt mutatja, hogy azok valójában arról szólnak, hogy azokkal az Európai Uniót meggyengítsék és káoszba döntsék – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Martoson, ahol részt vett a Martosi Szabadegyetem nyitó fórumán szerdán.

Martos, 2023. július 5. Kövér László, az Országgyûlés elnöke (j2) beszél, mellette Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke (b), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára (b2) és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elnöke (j) a Martosi Szabadegyetem fõvédnöki fórumán a felvidéki Martoson 2023. július 5-én. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

Az Országgyűlés elnöke, a szabadegyetem fővédnöke az elmúlt időszak Európát és az Európai Uniót érintő legfőbb problémáiról, a migrációval és a migránskvótákákkal összefüggő kérdésekről, az Ukrajnában zajló konfliktus következményeiről valamint más, globálisan is értelmezhető kihívásokról is beszélt.

Kövér László elmondta: a kontinens több jelenlegi problémájának gyökerei a rendszerváltás időszakába nyúlnak vissza, s a korábbi világrend felbomlásával, a korábban elfogadottnak tartott szabályok figyelmen kívül hagyásával vannak összefüggésben. Hozzátette: az elmúlt években több évtizedes lappangó folyamatok eredményei kerültek a felszínre, olyanok, mint a gazdasági válság, vagy a migráció, s ezek a legvadabb rémálmokat is felülmúlták.

A házelnök a migránsok kötelező elosztását célzó kvótarendszerrel kapcsolatos döntésről beszélve rámutatott: annak megvalósításával kapcsolatos kérdésekre nincsenek válaszok, nincs válasz például arra sem, hogyan választanák ki az áttelepíteni kívánt érintetteket, hogyan tartanák őket a célországban, ahogyan arra sincs válasz milyen színvonalú ellátásban részesülnének és miből.

– Olyan világos, mint a nap, hogy ezekre a kérdésekre nincs válasz, de ez senkit nem érdekel. Viszont akkor fel kell tenni a kérdést, hogy valójában miről szól az egész – fogalmazott Kövér László.

Hozzáfűzte: – Ha nem az EU szétverése maga a cél – amit nem tartok kizártnak – akkor minimum az EU mérhetetlen végletes meggyengítése és káoszba döntése a cél.

A házelnök az Ukrajnában zajló konfliktus kapcsán beszélt az onnan zajló elvándorlásról is, megállapítva: Ukrajnát demográfiai katasztrófa fenyegeti, hiszen eddig legalább 10 millióan menekültek el. Egy Svédországban készült felmérés eredményeire hivatkozva rámutatott: az elmenekült ukránok 70 százaléka nem akar visszatérni országába, s ezek az emberek, akiknek jelentős része, az Afrikából és arab országokból érkezőkkel szemben jól képzett és talál majd munkát.

– Ezek az emberek nettó demográfiai nyereség lesznek egy elaggott, gyermektelen, önző kannibál társadalom számára – fogalmazott Kövér László.

Kijelentette: az erőforrások, a fizikai és az emberi erőforrások kiszivattyúzásának rendszere működik keletről Európán keresztül a tengeren túlra.

Az Országgyűlés elnöke egy, az aktuális kihívásokra adható válaszokat tudakoló kérdésre azt mondta: egy bomlási folyamatnak vagyunk tanúi a világban, a tekintély és a kultúra teljes lerombolásához vezető folyamatoknak, amelyeknek végső célja az emberi identitás lebontása. Hozzátette: ezért ma az értékek átmentése a feladat, az, hogy egy, a normalitás jegyeit magán viselő állapotot kell átmenteni. Megjegyezte: vannak helyek, ahol a fennálló állapotokból már nincs visszaút, de nálunk még van.

A fórumon részt vett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is, aki a nemzetpolitikai megközelítésből adott körképet az utóbbi időszak Kárpát-medencei eseményeiről. Elmondta: a nemzetpolitika eddigi sikereit közösen, a célokat is közösen megfogalmazva lehetett elérni, most pedig ezeket az eredményeket is szem elé véve kell egy pozitív jövőképet tárni a magyarság és a fiatalok elé.

A nemzetpolitika nehézségeiről szólva példaként említette Kárpátalját az ukrajnai konfliktus vonzatában és az ott élő magyarokat, akik közül most több tízezernek más országban kell élnie. Rávilágított: Magyarország eddig mintegy másfélmillió, Ukrajnából menekült embernek segített, mégis ha azt mondják egy európai fórumon, hogy vissza kellene adni a kárpátaljai magyaroktól elvett jogokat, azonnal oroszbarátnak, „Putyin-bérencnek” titulálják őket.

– A 150 ezer kárpátaljai magyarnak nem feladata, hogy segítsen abban, hogy melyik szláv ország nyerje meg ezt a háborút – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

Az államtitkár kijelentette: a háborús helyzet és a szankciós válaszok következményei miatt az ország gazdasági lehetőségei nem olyanok, mint 2021 előtt, de a nemzetpolitika célkitűzéseiből nem lehet visszakozni, mert a magyar embereket a szülőföldjükön kell tartani és a Kárpát-medence magyar jellege is meg kell tudjon maradni.

A fórumon Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke a 2020-as szlovákiai népszámlálás eredményeiről szólva azt mondta: kicsit optimistábbak lettek, mert a számok nem csökkentek olyan mértékben, mint ahogy attól korábban tartottak. Hozzátette: ezért köszönet illeti a magyar kormányt és annak széleskörű, a magyarság megtartását célzó segítségét, amely sokat segített abban, hogy a népszámlálás számai jobbak lettek a vártnál.

A pártelnök elmondta: a felvidéki magyarok problémáit a szlovák kormánynak kellene kezelnie, de nem teszi, amit az is mutat, hogy a magyarok lakta területek leszakadt régióvá váltak. A legtöbb járás, ahol semmilyen autópálya vagy gyorsforgalmi út sincs, az Dél- és Kelet-Szlovákiában van, és a legnagyobb munkanélküliségű járások is ott vannak – mondta Forró Krisztián.

A Szlovákiában szeptemberre kitűzött előrehozott parlamenti választásokra utalva leszögezte: a felvidéki magyarságnak fel kell fognia, hogy nincs alternatívája annak, hogy szeptemberben parlamenti képviseletet szerezzen.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) beszél, mellette Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke (b), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b2) és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elnöke (j) a Martosi Szabadegyetem fővédnöki fórumán a felvidéki Martoson 2023. július 5-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)