A migrációt ellenzők és a Soros-birodalom harca zajlik

Az uniós költségvetés módosításának kísérlete és a migrációs reformcsomag is olyan kérdések, amelyek kapcsán parázs vita alakult ki az uniós kormány- és államfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, hogy a vita egyik oldalán a migrációt ellenzők, a másikon pedig a balliberális szereplők és a Soros-birodalom áll.

EU-csúcs Brüsszelben Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

– Jól mutatja a migránskvóta körüli vita újbóli fellángolása, hogy a probléma nem tűnt el, csupán némileg háttérbe szorult – jelentette ki lapunk megkeresésére Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója kapcsán. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, nem született zárónyilatkozat az ülés végén a migráció kérdésében. Magyarország és Lengyelország ugyanis határozottan kiálltak amellett, hogy olyan közös álláspontra kell jutni a hatékony migrációs és menekültügyi politikával kapcsolatban, amely szerint a szolidaritási intézkedésekben a migránsok áthelyezésének és letelepítésének önkéntes alapon kell történnie, és a szolidaritás minden formáját egyformán érvényesnek kell tekinteni. A két ország továbbá azt is hangsúlyozta, hogy az uniós paktum nem lehet az illegális migráció potenciális fokozó tényezője. 

Boros Bánk Levente a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy  a vita két oldalán ugyanazon szereplők állnak, mint korábban,

azaz az illegális migrációt megállítani kívánók – ilyen Magyarország és Lengyelország – és az azt ösztönző, tágan értelmezett balliberális közeg, amely utóbbinak nemcsak a már multikulturális társadalmakban élő nyugat-európai államok és az EU brüsszeli vezetése képezi részét, hanem a Soros-birodalom által finanszírozott NGO- és médiahálózat is.

Viszont fontos új fejlemény a kérdésben, hogy egyre több kormány kezdi hangsúlyozni, az illegális migráció megfékezése elsősorban az Európai Unión kívül, azaz annak forrásánál, továbbá a hatékonyabb határvédelmen keresztül lehetséges – tette hozzá Boros Bánk Levente.

A szakértő megjegyezte, hogy a költségvetés módosításának brüsszeli terve szintén egy nem várt, ám logikus következménye az ukrán–orosz konfliktushoz ideológiai alapon közelítő uniós politikának. 

– Ukrajna, így gyakorlatilag a háború folytatásának feltétel nélküli támogatása az egyes tagállamokon túl az EU költségvetését is kimerítette, látható eredmények nélkül. Brüsszel – és a háborúpárti tagállamok – viszont ahelyett, hogy beismernék, az eddig alkalmazott lépéseik hatástalannak bizonyultak, további anyagi terheket várnak el a tagállamoktól, így minden állampolgártól is

– mondta, majd hozzáfűzte, hogy mindez kifejezetten cinikus hozzáállás a részükről, hiszen mindeközben jogosan járó EU-forrásokat tartanak vissza politikai alapon azon országoktól, amelyektől most további anyagi áldozatot követelnek a háború oltárán – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Boros Bánk Levente.

Orbán Viktor szerint a csúcstalálkozó után a bürokraták tovább folytathatják a nyomásgyakorlást, és megpróbálják majd különböző módokon „kivásárolni” a tagállamok szavazatát a következő ülésre. – Mi azonban nem adunk pénzt a fizetésemelésre, amíg a rezsicsökkentés eltörlését kérik, Ukrajnának addig nem adunk több pénzt, amíg az eddigi forrásokkal nem számolnak el, és nem adunk pénzt annak a hitelnek a kamatterheire sem, amiből még egy fillért sem láttunk – tisztázta Orbán Viktor, majd a mielőbbi békekötés jelentőségére mutatott rá a Kossuth rádiónak adott interjúban.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen j2) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfői kétnapos tanácskozásának második napján Brüsszelben 2023. június 30-án (Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)