Tegnap éjszaka migrációs háború zajlott a tárgyalóteremben, a költségvetés kérdését ma délelőtt vesszük elő
– nyilatkozta Orbán Viktor Brüsszelből, mondván: mindenki erre a vitára készül.
A miniszterelnök szerint amikor elfogadták a hétéves költségvetést, akkor megegyeztek abban, hogy nem fogják módosítani. Ennek ellenére ezt most megtörtént. Mint mondta, a bizottság bejelentette, hogy elfogyott a pénz és arra kéri a tagállamokat, hogy eurómilliárdokot fizessenek be pluszban: ötvenmilliárd eurót Ukrajnának. De az eddig adott hetvenmilliárd mire volt elég? Ki az, aki ezt ellenőrzi? – tette fel a kérdést a kormányfő.
Kinyílik a bicska a vezetők zsebében
Orbán Viktor kiemelte: a magyarok és a lengyelek még egy fillért sem láttak abból a hitelből, amit a koronavírus utáni újraindítás céljával vettek fel a tagállamok, ennek a kamatai viszont a világgazdasági helyzet miatt megnőttek. Ezeknek kifizetésére kér most pénzt az EU a tagállamoktól. Emellett a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére is kérnek pénzt. Véleménye szerint
ez oly mértékig abszurd, hogy majdnem minden uniós tagállam vezetőinek kinyílik a bicska a zsebében.
A miniszterelnök szerint várhatóan megindul majd egy hosszú harc, amely során Brüsszel új javaslattal áll elő, és megpróbálják meggyőzni a tagállami vezetőket, megvásárolni a szavazataikat. – Mi azonban nem adunk pénzt a fizetésemelésre, amíg a rezsicsökkentés eltörlését kérik, Ukrajnának addig nem adunk több pénzt, amíg az eddigi forrásokkal nem számolnak el, és nem adunk pénzt annak a hitelnek a kamatterheire sem, amiből még egy fillért sem láttunk – tisztázta Orbán Viktor, majd a mielőbbi békekötés jelentőségére mutatott rá.
Két iskola van
Mint fogalmazott, az ukrajnai háborút illetően két iskola van. – A többség azt mondja, hogy amit eddig csináltunk, az jó. Vagyis az ukrán katonák harcolnak, mi adunk nekik fegyvert. De én azt mondom, hogy az eredmény negatív, Oroszországot nem győztük le. Ilyenkor egy normális ember azt mondja, hogy ezt nem érdemes folytatni. Mi azt mondjuk, hogy minden eszközt arra kell használni, hogy legyen tűzszünet és béketárgyalás – szögezte le. Beszélt arról is, hogy már a teljesítőképességünk határán vagyunk, nincs pénz az uniós költségvetésben. Ukrajnában van a magyarok, a lengyelek pénze. Az európai polgárok jó okkal lázadoznak. Hatalmas összegek mennek ki ellenőrizetlenül az Európai Unióból. A felvett hiteleket is rossz célokra használják fel – sorolta a kormányfő.
Szabadságharc volt, nem lázadás
Szóba került az is, miszerint a brüsszeli Politico migrációs lázadásként írta le a tegnapi helyzetet az uniós tanácskozáson. Szabadságharc volt, nem lázadás – jelezte Orbán Viktor, aki felidézte azt a megállapodást, hogy a migráció kérdésében csak teljes egyetértéssel lehet elfogadni javaslatokat. Ennek ellenére nemrégiben puccsszerűen átnyomták a belügyminiszterek tanácsán azt a javaslatot, ami a kötelező migránskvótákról szól. Minek hozunk megállapodásokat, ha nem tartjuk be? – tette fel a kérdést a kormányfő. Hozzátette,
összefüggés lehet a kvótadöntés és a Soros-birodalom élén történt vezetőváltás között.
Mintát mutattunk a migráció kezelésének módjáról
A kormányfő jelezte, hogy
Magyarországnak tízezer embert is be kellene fogadnia, és migránsgettókat kellene építenie az elfogadott terv alapján. – Olyan döntéseket hoztak, amik megszüntették a korábbi, nyugalminak mondható állapotot – tette hozzá. Mint mondta, vannak, akik összekeverik a vendégmunkásoka és a migráció kérdését. Nekik erre azt szokta mondani, hogy látta a hordákat átvonulni Magyarországon, abból a német ipar számára nem lesz dolgos munkaerő. Ezen felül van az ideológiai megfontolás, a média befolyását felhasználva a Soros-birodalom ennek a szószólója. Akik erre hivatkoznak, nekik pedig azt szokta felhozni, hogy terrorveszélyt is jelent a migránsok betelepítése. – Tavaly 45 migránskérelmet adtak be Magyarországon, mintát mutattunk a migráció kezelésének módjáról – jelezte a miniszterelnök.
A kormányfő szerint
a megoldás pofon egyszerű: Európán kívül kell tartani a migránsokat, el kell bírálni a kérelmüket. Csak akarat kell hozzá.
– Magyarország nagyvonalú segélyakciókat indított, például Afrikában, mert ott kell segíteni, ahol baj van, és a lényeg, hogy ne induljanak meg az európai kontinens irányába az ott élők – fogalmazott a miniszterelnök.
Magyarország nem lesz kiszolgáltatott ország
Belpolitikai témákra áttérve Orbán Viktor elmondta: a megemelkedett energiaárak Magyarországot rosszul érintette, de fantasztikus hatékonyságot értünk el a napenergia hasznosításában. – El fogunk jutni oda, hogy Magyarország nem lesz kiszolgáltatott ország – hangsúlyozta a kormányfő. De most még nem itt tartunk, ezért aktívan kell föllépni és segíteni az embereknek. A kormány ezért elhatározta, hogy év végégig egy számjegyű lesz az infláció, amelyet a most hozott intézkedések is segítenek mérsékelni.
A miniszterelnök szerint az év második felében megtörténhet, hogy megfordul a helyzet, a bérek emelkedése le fogja hagyni az árak emelkedését. Óriási bravúr lenne, ha az emberek az egész évet tekintve meg tudnák tartani a bevételeik értékét
– jegyezte meg. Orbán Viktor szerint fontos eszköz a kötelező akciózás, megemelték a kedvezmény mértékét is, amit az áruházaknak kell adniuk, és bevonják az árstopos termékeket is az akciózásba. A kormányfő reméli, hogy ezt a nehéz hat-hét hónapot a magyar családok átvészelik, és újra javulnak majd a belátásaik.
A legfontosabb a munkahelyek megvédése
Szavai szerint ha munka van, minden van. Emiatt a legfontosabb a munkahelyek megvédése. Ha az emberek dolgoznak, akkor lesz majd megoldás minden problémára. A második legfontosabb gondolni azokra, akik nem dolgoznak. A nyugdíjak értékét meg kell őrizni, és a 13. havi nyugdíjat is meg kell védeni. Emellett a családtámogatások értékét is meg kell őrizni. Elmondása szerint változtatások kellettek, mert az otthonteremtésben a falusi csok működött, a városokban azonban egyre kevesebben kérték. A babaváró támogatás esetén is változtatások voltak, harminc fölött jövőre azok tudják igénybe venni, akik már babát várnak. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta: hogy mind a falusi csok, mind a babaváró összegét megnövelik 2024-től.
Meggyötör minket ez az év, de a végén erősebben jövünk majd ki belőle, mint ahogyan belementünk
– összegzett az interjú végén a miniszterelnök.
Rendhagyó interjú Brüsszelből
Fél nyolckor kezdődött Orbán Viktor miniszterelnök interjúja a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában, aki rendhagyó módon ezúttal Brüsszelből jelentkezett be.
A kormányfő uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozójára érkezett Brüsszelbe. A Facebookon közzétett videóbejelentkezésében Orbán Viktor elmondta: az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot, amelyben újabb súlyos százmilliárdok befizetését kéri a tagállamoktól. Adódik a kérdés: hogy jöhetett létre ez a helyzet, hogyan sodorhatták a csőd szélére az Európai Uniót? − fogalmazott Orbán Viktor.
Borítókép: Miniszterelnöki rádióinterjú a Kossuth rádióban (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
