Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, egy erős Magyarországra van szükség. Ez mindennek a feltétele – állapította meg Semjén Zsolt csütörtökön Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén.
Magyarország miniszterelnök-helyettese kijelentette: az anyaország gondjátt viseli a külhoni magyar közösségeknek, s mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 2010 után az első évben megtízszerezték a nemzetpolitikai támogatásokat, ezek pedig azóta minden évben nőnek. Visszaállították a Máértet, 96 nemzeti jelentőségű intézményt működtetnek 155 milliárd forintos támogatással, 5400 beruházás, ezer Kárpát-medencei óvoda, háromezer épített, vagy felújított templom, 220 ezer külhoni magyar gyermek segítése az oktatási-nevelési támogatással – csak töredéke a nemzetpolitika alapjainak – hangsúlyozta.
Nem engedünk a követeléseinkből
– A mi álláspontunk az, hogy az orosz–ukrán háború nem Magyarország, nem a magyar nemzet háborúja. Két nagy szláv testvérnép háborúzik, a magyarságnak ehhez semmi köze. Kérjük szépen őket, hagyjanak ki bennünket ebből! Emellett követeljük, hogy mindazokat a nemzetiségi, oktatási, európai jogi feltételeket, amelyeket eddig biztosítottak nekünk, azokat állítsák vissza.
Ebből a követelésből nem tudunk engedni
– jelentette ki Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: 2020 után a nemzetpolitika helyzete megnehezült a pandémia miatt, majd miután kijöttünk a járványból, jött a háború, amely közvetetten, és közvetlenül is érinti a nemzetpolitikát.
Közvetlenül azért érinti a nemzetpolitikát, mert a kárpátaljai magyarság ott él Ukrajna területén, és a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy fizikai értelemben is megmaradjon a nemzetrész. Az államtitkár arról tájékoztatott: mindazokat a támogatásokat, amelyeket eddig nyújtottak, a jövőben is megadják a kárpátaljaiaknak, emellett újabb programokat szintén elindítottak. – Amikor nemzetpolitikáról beszélünk, akkor egy 33 éves időszakról beszélünk. Ennek voltak hullámhegyei, és hullámvölgyei, de 2010-óta beszélhetünk egy radikális váltásról a nemzetpolitikában.
Ha mást nem tettünk volna az elmúlt 13 évben, mint hogy elfogadtuk a parlamentben a kettős állampolgárságról szóló törvényt, az is történelmi jelentőségű lett volna.
A nemzetegyesítő folyamatot ez a szavazás indította el – fejtette ki Potápi Árpád János.
A kárpátaljai magyar közösség élni akar
– A kárpátaljai magyar közösség él, és élni akar. Ennek számtalan bizonyítéka van. Nem omlott össze sem az oktatás, sem az egészségügy, az önkormányzatok, az érdekképviselet működik. Nagyon sajnáljuk, hogy a közösség nagy része arra kényszerült, hogy elhagyja szülőföldjét, viszont hosszú távú következtetést ebből még nem szabad levonni. Sokan vannak, akik szeretnének hazatérni szülőföldjükre – mondta Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője, aki szerint a hazaköltözés lehetőségét később meg kell majd őrizniük. Mint mondta, folyamatosan csorbulnak a kárpátaljai magyarok jogai, s a háborús helyzet megnehezítette a kisebbségi jogokért való küzdelmet,
ugyanis Nyugat-Europában ha ma valaki az ukrajnai kisebbségi jogokról beszél, azt oroszpártisággal vádolják meg.
Most, hogy Ukrajna uniós csatlakozása napirenden van, ez ráirányítja a nemzetközi figyelmet, hogy Ukrajna hogyan és mit teljesít nemzetközi szinten és a belügyek terén egyaránt. Mint a képviselő kifejtette: a kisebbségi jogok tiszteletben tartása a koppenhágai egyezményben szerepelnek, így most ki tudnak majd állni jogaikért. A velencei bizottság véleményezése kimondja, hogy az ukrán kisebbségi törvény nem felel meg a nemzetközi standardoknak, ezért nagyon sok alapjuk van hozzá, hogy Ukrajna módosítsa a törvényt. Mint rámutatott: Kárpátalja a béke szigete volt eddig, ugyanis csak egyetlen találat érte, az emberek azonban bele vannak fáradva a háborúba. Az európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: nagyon fontos a béke mielőbbi elérése.
A fogyási trend nem lassult a külhonban
– A kisebbségi magyar társadalmunk nincs jó helyzetben. Az általános külső tényezők mellett ott van az a kegyetlen valóság is, amely azt mutatja, hogy közösségünk fogy, a fogyási trend pedig nem lassult. Úgy gondoljuk: ezt a fogyási trendet úgy tudjuk megváltoztatni, ha a helyi közösségeket erősítjük – mondta Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
A politikus az erdélyi közösség legfontosabb politikai döntésének nevezte, hogy Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúziója megtörtént, s ennek eredményeként létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség.
A számok, amelyekről miniszterelnök-helyettes úr beszélt azért lehetségesek, mert a határon túli magyarok megőrizték önszerveződési készségeiket.
Az elmúlt tíz év legfontosabb tanulsága talán az, hogy amit nekünk istápolnunk kell, az ez a készség. Ezt a képességet senki nem veszélyeztetheti, függetlenül attól, hogy hol ül, és hogy a saját okosságáról mit gondol. Ha ezt elveszítjük, hiába lesznek források, amelyekből fejlesztéseket lehet megvalósítani, nem leszünk rá helyben képesek – emelte ki Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: a magyar kormány támogatásának köszönhetően biztosították az intézményrendszerük stabilitását, a nagy fejlesztések folytatását. Pásztor István szerint néhány évtizeddel ezelőtt senki sem fogadott volna arra, hogy Magyarország és Szerbia között ilyen viszony egyáltalán valamikor létrejöhet. Arról is beszélt: a következő évben önkormányzati, tartományi, és előrehozott parlamenti választásokra számítanak Szerbiában, s abban reménykednek hogy sikeresen zárják ezeket.
Borítókép: Nemzetpolitikai kerekasztal (Fotó: Bach Máté)
