A magyar légierő napja alkalmából szervezett ünnepi állománygyűlést Veszprémben Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság, ahol Orosz Zoltán nyugállományú altábornagy mondott megemlékező beszédet – írta a Veol.hu. Orosz Zoltán úgy fogalmazott,
augusztus 15-e jeles nap hazánkban, szerte a világon és különösen a repüléshez kötődő emberek számára.
Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybemenetele a keresztény világ legnagyobb Mária-ünnepe. Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Első királyunk ezen a napon tartotta a királyi tanácsot Fehérváron, hogy törvénykezzen, és élete alkonyán ezen a napon ajánlotta fel országát a Szűzanyának.
– A 20. század elején a repülés elterjedésével a korabeli emberekben felmerült az igény, hogy annyi más szakma, foglalkozás, hivatás művelői mellett a légjáróknak is legyen védőszentje.
XV. Benedek pápa 1920-ban a repülősök védőszentjévé nyilvánította Máriát
– mondta Orosz Zoltán, hozzátéve, a döntés hátterében az a legenda húzódik, miszerint Mária názáreti házát angyalok szállították. A pápai döntést követően a magyar katonai repülők is Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt választották égi védelmezőjüknek.
Beszélt arról is, hogy az önálló magyar légierő szervezése 1918 novemberében kezdődött, november 9-én állították fel a Magyar Repülőcsapat Parancsnokságot. – A légierő szervezet 1945-ig nem szűnt meg létezni. A második világháború utáni kormányzati struktúrában létezett Honvédelmi Minisztériumban már volt katonai repülést képviselő szerv, majd 1947-ben felállították az első repülőalegységet. Ezt követően 1956. november 4-ig a Magyar Honvédségben, majd a Magyar Néphadseregben fegyvernemi, majd haderőnemi, végül újra fegyvernemi szinten képviselte magát a légierő – sorolta.
Az is kiderült, az 1960-as és 70-es évek a honi vadászrepülőcsapatok kiegyensúlyozott fejlesztésének évtizedei voltak a honi légvédelmi rendszer keretében. A rendszerváltást követően a különböző átszervezések eredményeként létrejött a Magyar Honvédség II. repülő és légvédelmi hadtestje, majd megalakult a Magyar Honvédség légierő vezérkara. – Fontos mérföldkő volt, amikor a veszprémi légiirányító központ még a hivatalos NATO-csatlakozásunk előtt megkezdte az egységes NATO-légtér részeként a folyamatos irányítói szolgálatát. Napjainkban ismét a Magyar Honvédség légierő parancsnoksága itt, Veszprémben hivatott a repülőcsapatok alárendelt alakulatok vezetésére – mondta Orosz Zoltán, aki a repülő katonáról, az emberről azt mondta, hűséges volt a hazához, és teljesítette kötelességét pilótaként.
De mit ér a pilóta az őt kiszolgáló földi szakemberek nélkül? Közülük is sokan szolgálatteljesítés közben hősi halált haltak, vagy a mindennapok hősei voltak. Rájuk emlékezünk, őket ünnepeljük
– fogalmazott az ünnepi állománygyűlésen Orosz Zoltán.
Borítókép: Illusztráció (fotó: Magyar Honvédség Facebook)
