A koronavírus-járvány nemcsak a kommunikációt és a kereskedelmet terelte az internet felé, de sajnos a bűnözők is átszoktak a digitális eszközökre – nyilatkozta az MTI-nek a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, felhíva a figyelmet, hogy telefonon vagy online senki ne adja meg ismeretleneknek személyes vagy banki adatait.
Különösen az idősek figyelmét szükséges erre felhívni
– emelte ki Rétvári.
Az államtitkár szerint az elkövetők módszerei folyamatosan változnak és bővülnek,
a szélhámosok előszeretettel alkalmaznak újabb és újabb trükköket, hogy az emberek naivitását, jóhiszeműségét, figyelmetlenségét kihasználva meglopják őket.
Ugyanakkor a hazai rendőri szervek is egyre éberebbek, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy felszámolják a bűnbandákat, valamint kampányfilmekkel, plakátokkal és közleményekkel hívják fel arra az állampolgárok figyelmét, hogy hogyan szúrják ki, ha netes csalók akarják megszerezni adataikat, pénzüket. Rétvári Bence felsorolta azokat a leggyakoribb csalási típusokat, amelyek miatt több eljárást indított a rendőrség.
A bankok nevében telefonhívással próbálkoznak a csalók
Ebben az esetben a pénzintézetek nevében, egy magát ügyintézőnek kiadó csaló próbálja tőrbe ejteni az áldozatokat.
Jellemzően ilyenkor azt próbálják meg elhitetni az áldozattal, hogy támadás érte a számlafiókját, ezért azonnal cselekedni kell, például jelszót vagy számlaszámot kell változtatni
– fogalmazott Rétvári Bence. Az államtitkár rámutatott: az elkövetők távoli elérést biztosító program letöltésére bírják rá a sértetteket, amelyen keresztül bárhol hozzáférnek az ott megadott információkhoz, például az internetbank belépési kódjához vagy a bankkártyaszámhoz.
Idén májusban a rendőrség lecsapott egy ilyen csalásokat elkövető bűnbandára. Összesen harminchat embert vontak büntetőeljárás alá, akik mindegyikét az illetékes bíróság letartóztatásba helyezte – idézte fel a politikus. Hozzátette: a gyanúsítottaknak pénzmosás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt kell majd felelniük.
A csomagküldő társaságok nevében is követnek el csalásokat
Ennél a csalástípusnál olyan emberek adatait lopják el, akik valamilyen közösségi platformon vagy adásvételi oldalon kínálják eladásra termékeiket.
A hirdetésre vevőként jelentkező csalók a gyorsabb ügyintézés és szállítás érdekében egy hamisított linket küldenek az eladónak,
amely egy olyan oldalra navigálja őt, ami egy bankválasztó, azaz a Magyarországon legnagyobb ügyfélkörű pénzintézetek logóit jeleníti meg. Amikor az eladó kiválasztja a bankszámláját vezető pénzintézetet, megjelenik egy olyan adathalász-felület, ami a megtévesztésig hasonlít a bank honlapjához, és ha az eladók megadják itt a bankszámlaszámukat, illetve a belépési azonosítóikat, hozzáférhetővé teszik a bankszámlájukat a csalóknak.
Miután az elkövetők belépnek a megszerzett adatokkal a fiókba, kitiltják onnan a megtévesztett áldozatot, és annyi pénzt emelnek le a számlájáról, amennyit csak akarnak
– hangsúlyozta Rétvári Bence, majd rámutatott:
a kicsalt összeget többségében „strómanszámlákra” utalják, majd onnan másodperceken belül továbbutalják.
SMS vagy e-mail havidíj-elmaradásról
Az államtitkár szintén elterjedtnek nevezte azt a csalást, ahol az elkövetők SMS-ben vagy e-mailben küldenek értesítést, hogy havidíj elmaradás van egy streaming szolgáltató felé.
A felszólítással egy időben egy linket is küldenek az áldozatoknak, melyre rákattintva látszólag a szolgáltató oldala jelenik meg.
Ott a bankkártyaszámot és az ellenőrző kódot (CVC) kell megadni, de valójában ez az oldal is a bűnözőkhöz kapcsolódik, akik az így megszerzett kártyaadatokkal visszaélve utalásokat hajtanak végre és okoznak kárt.
Fontos, hogy idegeneknek sosem szabad megadni a bankkártya vagy online banki adatokat, és senki ne küldjön másolatot az okmányairól.
– emelte ki az államtitkár. Szerinte ha valóban a számlavezető bank keresi az ügyfelet, akkor ott elég megadni a nevet, a születési helyet és időt, maximum még a lakcímet. Ha gyanús a hívás, azonnal bontani kell a vonalat, és hívni a bank hivatalos telefonszámát. Rámutatott:
telefonos ügyintéző javaslatára semmilyen alkalmazást nem szabad letölteni.
Amennyiben felmerül a kétség, hogy nem egy hivatalos weboldal, bank, vagy szolgáltató küldött üzenetet – ez ellenőrizhető a feladó címéből is –, akkor soha nem szabad megnyitni az üzenetben szereplő linket – hangsúlyozta Rétvári. Az államtitkár aláhúzta: bármilyen ügyintézés, vásárlás során mindig a hivatalos weboldalakon kell tájékozódni és az ott szereplő elérhetőségeket, telefonszámokat, e-mail-címeket kell használni a kapcsolatfelvétel során.
