Miként látják a jövőjüket bő negyedszázad távlatában, amikor már a 42–66 éves korosztályhoz fognak tartozni – ezt a kérdést járta körbe az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb felmérése, amelyben összesen ezer, 15–39 közötti fiatalt kérdeztek meg. A kutatásból kiderül, a 15–39 évesek nagyjából háromnegyede tartja valószínűnek, hogy 2050-ben saját házban vagy lakásban (76 százalék), házasként (75 százalék), Magyarországon fog élni (72 százalék). A megkérdezettek több mint fele (52 százalék) mindhárom állítást egyaránt valószínűnek tartja, míg kevesebb mint tizede, nyolc százalék felelte azt, hogy egyiket sem tartja reálisnak.
Optimisták a fiatalok
A válaszadók kétharmada, 68 százalék nyilatkozott arról, hogy 2050-ig tervez – akár újabb – gyermeket vállalni, és ugyanekkora arányban feltételezik azt, hogy anyagilag jobb helyzetben lesznek, mint most vannak. A kutatás szerint a megkérdezettek jelenlegi pénzügyi helyzete befolyásolja jövőképüket: aki manapság nem küzd anyagi gondokkal, derűlátóbb a 2050-es anyagi helyzetét tekintve; illetve minél rosszabb anyagi körülményekről számol be egy fiatal, annál kevésbé van elképzelése a 2050-es kilátásairól.
A 15–39 évesek közel kétharmada (64 százalék) meglehetősen biztos abban, hogy a jelenlegi tanulmányainak vagy foglalkozásának megfelelő munkát fog végezni 2050-ben is. Azzal kapcsolatban viszont kiegyenlített a válaszadók véleménye, hogy a kollégáikkal többnyire magyarul vagy idegen nyelven fognak-e értekezni (45-44 százalék).
A nemek szerinti különbségeket tekintve a nők inkább tartják valószínűnek, hogy 2050-ben nyugdíjasok lesznek (39 százalék kontra 30 százalék), Magyarországon fognak élni (76 százalék kontra 69 százalék), vagy, hogy saját tulajdonú lakásban/házban laknak majd (79 százalék kontra 73 százalék). A gyermekvállalás vagy további gyermekvállalás esélyét viszont inkább a férfiak látják valószínűbbnek (70 százalék kontra 66 százalék).
A kutatás kiemeli, hogy az életkor emelkedésével növekszik a saját tulajdonú ingatlant, a házasságot, a magyarországi tartózkodást valószínűsítők aránya. Ehhez képest az idegennyelvű munkakörnyezetet, a jelenleginél jobb anyagi helyzetet és a (további) gyermekvállalást tekintve az életkor fordított összefüggését figyelhetjük meg.
A Covid-járvány óta sok a bizonytalanság
A felmérés eredményeiről beszélt Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója is, aki a Hír Tv műsorában arról számolt be, hogy a derűlátás ellenére jellemző volt az is, hogy a fiatalok a Covid-járvány miatt kialakult bizonytalansággal és céltalansággal is küzdenek.
Mintegy negyven-negyvenöt százaléka a válaszadóknak említi a jövővel kapcsolatos frusztrációt, és ezt tekinti a legnagyobb nemzedéki problémának
– részletezi Sullivan a műsorban.
