Csaknem 80 év elteltével is komoly kihívást jelent a bombák, lövedékek, gránátok és más harcászati eszközök megtalálása és hatástalanítása még ma is a hatóságoknak és a szakembereknek, miközben egyébként országszerte akár több ezer bomba is lehet a talajban. A második világháború eltemetett veszélyei rendre előkerülnek az építkezések és városfejlesztések miatt, amelyeket a MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred speciálisan és sokoldalúan képzett szakemberei hatástalanítanak – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum az egyik cikkében.
A lap emlékeztet, kevés nagyvárost értek akkora károk a második világháború végén, a szovjet csapatok által ostromolva, mint Budapestet, ami a városra nehezedő bombázásokat és a város bevételét illeti. Magyarországon a háború befejezése után, 1945. szeptemberében alakult meg az első olyan egység, melyet a mai tűzszerészek elődjének tekinthetünk: elsődleges feladatuk volt, hogy a talajban szinte mindenütt található, el nem robbant, de nagyon veszélyes tüzérségi eszközöket és bombákat felkutassák és hatástalanítsák. Az akkori beszámolókból azonban kiderül, hogy vidéken ez nem sikerült maradéktalanul, a háború befejeződése után évekig többször előfordult, hogy az aratni érkező földművesek körében tömeges katasztrófák fordultak elő, mikor rámentek eszközeikkel egy még nem átvizsgált földterületre. A helyzet persze idővel javult, ahogy a tűzszerészek kiképzése is.
A bombák, robbanószerek, gránátok és más effélék elszállítása és hatástalanítása, vagyis összességében annak biztosítása, hogy a civil lakosságban és az épületben semmilyen kárt ne okozzon, ma a MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred feladata.
A tűzszerészekhez havonta több bejelentés is érkezik 50-100 kilogrammos szovjet, német és magyar gyártmányú légibombákról. Ennél nagyobb tömegű robbanóeszközök viszonylag ritkán kerülnek elő, jellemzően amerikai vagy brit gyártmányú légibombákat szoktak ennél nagyobb súlyú kategóriába esni. Elhelyezkedésük szerint jellemzően a fővárosból, illetve a Duna vonalából érkeztek eddig bejelentések nagyobb tömegű légibombákról. Tavaly augusztusban hatástalanítottak a tűzszerészek egy 500 kg-os szovjet légibombát Veszprém belvárosában. – Amerikai 500 kilogrammos légibombát Budapesten utoljára 2022. decemberében, a csepeli Petróleum öbölben hatástalanítottak alakulatunk tűzszerészei, azt megelőzően pedig 2021. júliusában, a 13. kerületi Reitter Ferenc utcában ártalmatlanítottak a katonák ilyen típusú robbanóeszközt.
De az atlétikai világbajnokságnak otthont adó stadion építkezése sem ment zökkenőmentesen, ott is akadt feladata a szakembereknek: 2020. decemberében 1 tonnás amerikai légibombát kellett hatástalanítani, szintén a fővárosban, az atlétikai stadion építési területén. 2019. márciusában pedig két 1 tonnás amerikai légibombát emeltek ki szakszerűen a Dunából a folyamőrök Budafokon, majd a tűzszerészek eltávolították belőlük az élesített gyújtószerkezeteket – sorolják a cikkben.
A tűzszerészek tájékoztatása szerint a bejelentési helyszíneken jellemzően különböző típusú aknavető- és tüzérségi gránátok, kézigránátok, illetve lőszerek kerülnek elő. A leggyakrabban előtalált, mondhatni „kommersz” robbanóeszköz a 82 mm-es szovjet repesz aknavetőgránát. Ebből a típusból 2022-ben országszerte közel 1878 darabot kezeltek a tűzszerészek. 81 mm-es német repesz aknavetőgránátból 982 pedig darabot szállítottak el tavaly a tűzszerészek. 75 mm-es német páncéltörő- és repeszgránát típusokból 1027-et, szovjet F1-es védő kézigránátból pedig 450-et ártalmatlanítottak alakulatunk katonái az elmúlt esztendőben hazánk teljes területét érintően.
A szakemberek azt javasolják, amennyiben ásás közben, akár egy romos épület mellett elhaladva gyanúsnak ítélünk egy tárgyat, azonnal tegyünk bejelentést. Lehetőség szerint meg kell jelölnie a megtalálási helyet, majd értesítenie kell a területileg illetékes rendőri szervet, vagy a település jegyzőjét. – Tilos megfogni, arrébb vinni ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal tegye vissza azt a földre. Ezután az önkormányzat jegyzője vagy az illetékes rendőri szerv ellenőrzi a bejelentés valódiságát; megjelöli a feltételezett robbanótest helyét, elhelyezi a robbanásveszélyre utaló figyelmeztető jelzést; végül bejelentést tesz a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére – hívják fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére érkező összes rendőrségi bejelentés közül nagyságrendileg 10-15 százalék körül mozog azon bejelentések aránya, melyek kezelése során nem robbanótestet azonosítanak be a tűzszerész járőrparancsnokok. Ilyenkor jellemzően különböző gépalkatrészeket vélnek robbanóeszköznek a bejelentők.
