A magyar családok enyhe, de elhúzódó sokkhatás alatt vannak a háború kitörése folytán – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön délután az V. Budapesti demográfiai csúcson, a Háború és béke – a biztonság aspektusai a családok szemszögéből elnevezésű szakmai panelbeszélgetésen.
A végső sokkot a háború okozta
A tárcavezető elmondta, hogy a rendszerváltás előtt, a kommunista elnyomás idején a harmadik világháború folyamatos fenyegetettsége alatt éltünk, de egészen stabil volt a világrend. Amikor ez összeomlott, a szavai szerint nagy reményeink voltak az Európához, a nyugati világhoz való csatlakozással kapcsolatban. Azán sok minden ránk szakadt: az utóbbi években jött a Krím félsziget annexiója, a brexit, a járvány, a háború és a terrortámadások nyugaton. Mindezek aláásták az általunk ismert világot és növelték a bizonytalanság érzését az emberekben. – Ezek a hatások összeadódtak, de a végső sokkot a háború okozta, ez megérintette a családok elméjét, lelkét – fűzte hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: „mi, politikusok ma a magyarok nagy részét képviseljük azzal, hogy azt mondjuk: nem szeretnénk háborút.”
Beszélt arról is, hogy Magyarország kereszttűzben áll a két blokk között, mi vagyunk a kapcsolódó pont Kelet és Nyugat között. A blokkok közé ragadtunk, többek között ezért is ki akarunk maradni a háborúból, anelynek meg kell állnia. Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Úgy véli, fel kell tenni a kérdést: mi van, ha elér minket a háború? Ez a gondolat óriási frusztrációt hoz a családok mindennapjaiba, de tanulhatnak is belőle. A legnagyobb kihívás az, hogy biztonságban maradjunk és a család egységét megtartsuk.
Sok mindent befolyásol a demográfia alakulása
Magyarország honvédelmi minisztere kijelentette, mindezek ellenére Magyarország az egyik, ha nem a legbiztonságosabb hely a bolygón.
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a szakmai panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy van egy közös nevező azon államok között, akik szeretnék újraírni, megváltoztatni a jelenlegi rendet. Mint elmondta, vannak országok – Kína és Irán –, ahol a demográfia elérte, eléri a csúcsot, és lejtmenetbe kezdett. Az USA-ban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Szavai szerint a változást pedig úgy tudjuk megérteni, ha megvizsgáljuk ezeket a folyamatokat.
Kína társadalma a leggyorsabban öregedő a Földön, ennek ellenére e globális nagyhatalom megpróbál hegemón erő lenni. Eközben az Európai Unió nem vív háborúkat, de nem elsősorban azért, mert pacifista, hanem mert elöregedett a társadalma
– fogalmazott. Hozzátette: ehhez képest Oroszországban egészséges a középkorosztály, de csak azért, mert ott a várható élettartam rövidebb. Éppen ezért a biztonságpolitikai szakértő úgy véli, nem a civilizációk, hanem a családstruktúrák ás demográfiák harcáról beszélhetünk.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
