Ez a közös a Jobbikban és az egykori Jugoszláviában 

Immár hét részre oszlott fel a Jobbik a Vona Gábor által gründolt Második Reformkor megalapításával, ám az utódpártok közül jelenleg csak az eredeti, radikális vonalat képviselő Mi Hazánk képes megugrani a Parlamentbe bejutás küszöbét. A közel tíz éve „néppártosodó” Jobbik támogatottsága szinte mérhetetlen szintre süllyedt, de a baloldali fordulattal még a párt mélyen gyökerező antiszemitizmus problémáját sem tudták orvosolni.

A Vona Gábor-féle Második Reformkor múlt heti megalapítása is jól beilleszthető a Jobbik évek óta tartó bomlási folyamatába. A párton belüli széthúzás és széles körű elégedetlenkedés az egykori elnök által szorgalmazott, néppártosodásként aposztrofált balratolódással jelent meg, s a belső konfliktusok elmérgesedésével megállíthatatlanná vált a Jobbik eljelentéktelenedése. 

– Mert a helyzet az, hogy a Jobbik lelkét, amelyet 2006 után az én vezetésemmel adtunk ennek a közösségnek, most az én vezetésemmel vettük el – írta Vona 2016-ban a közösségi oldalán a néppártosodásról, talán nem is sejtve, hogy szó szerint valósul majd meg a kijelentése. 

Vona után a vízözön
Az ominózus deklarációt követően a vidéki alapszervezetek tömegével kezdték felszámolni magukat országszerte, de még ennél is nagyobb csapást jelentett a Jobbikra nézve, hogy a 2018-as, 25 százalékos eredményt hozó választást követően Vona távozott a párt éléről. Ezután gyakorlatilag dominóeffektus indult be, egymás után hagyták ott meghatározó politikusai a Jobbikot, amely az elmúlt néhány évben – Vona új formációját is beleszámolva – hétfelé szakadt, vagyis annyi részre hullott szét, mint az egykori Jugoszlávia.

Miután a Vona Gábor által támogatott Sneider Tamást választották meg elnöknek a Jobbik 2018. májusi tisztújító kongresszusán, a korábbi, radikális vonalat képviselő Toroczkai László alelnök bejelentette, hogy Mi Magunk néven platformot alakít a párton belül.

Ezt az elnökség nem támogatta, s a hónapokig húzódó konfliktus után 2018 júniusában Toroczkait kizárták a Jobbikból. Ezt követően – Dúró Dórával és Novák Előddel együtt – megalapította a Mi Hazánk Mozgalom nevű szervezetet, amely ugyanabban a hónapban párttá alakult.

Tisztogatások
Ebben az időszakban több más ismert jobbikos is távozott az egyre mélyebb válságba kerülő párt országgyűlési frakciójából. Apáti István, Fülöp Erik és Volner János is a Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakozott, ám utóbbi 2020 őszén saját pártot alapított Volner Párt néven. Magánéleti okokra hivatkozva 2018 decemberében Staudt Gábor is lemondott a parlamenti mandátumáról, a következő év februárjában pedig Hegedűs Lórántné is megtette ugyanezt, egyúttal a pártból is kilépett.

Jakab Péter 2020. januári elnökké választásával újabb kilépési hullám indult be a Jobbikban. 

A párt parlamenti frakciójából néhány hónap leforgása alatt távozott Farkas Gergely, Szávay István, Varga-Damm Andrea, Sneider Tamás, Bana Tibor és Bencsik János. Utóbbi Polgári Válasz elnevezéssel alapított pártot 2020 decemberében, amelyhez a következő év elején Sneider is csatlakozott. Varga-Damm Andrea szintén pártalapítással kísérletezett, aminek az eredménye a 2021 májusában bejegyzett Reformerek lett.

Megtizedelődött frakció
Három év sem telt el a 2018-as választás után, s a Jobbik 26 képviselőjéből mindössze kilencen maradtak a párt parlamenti frakciójában. Emellett az önkormányzati szférában is tapintható volt az elégedetlenség a Jobbik új vezetésével szemben, hiszen 2020 nyarán például Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere is lemondott a párttagságáról.

Míg a Mi Hazánknak könnyedén sikerült megugrania a parlamenti küszöböt tavaly áprilisban, a Volner Párt és Varga-Damm alakulata meg sem mérették magukat a választáson. 

A listát szintén nem állító Polgári Válasz pedig csúfosan leszerepelt abban az egyéni körzetben, ahol az egyetlen jelöltjét indította, hiszen a  Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú egyéni választókerületében rajthoz álló Csikós Attila mindössze 521 szavazatot kapott.
A Jobbik oszlása a 2022-es választás után is folytatódott. A pártelnöki székben Gyöngyösi Márton által váltott Jakab Péter Nép Pártján elnevezéssel indított el egy új formációt, Vona Gábor pártalapítása pedig az utolsó az exjobbikosok hasonló akcióinak sorában.  

Kiirthatatlan zsidógyűlölet
Mindeközben a folyamatos tisztogatásokkal, a „vadhajtások” lenyesegetésével, valamint a Gyurcsány Ferenc vezette szivárványkoalícióban történő feloldódással sem sikerült igazán néppártosodnia a Jobbiknak. Amellett, hogy a közvélemény-kutatók jelenleg már jócskán a parlamenti küszöb alatt mérik az egykori radikálisokat, a párt mind a mai napig nem volt képes feldolgozni a szélsőséges múltját. 

Az elmúlt években ugyanis az önmagát immár mérsékeltnek címkéző Jobbik több aktív politikusáról derült ki, hogy fajgyűlölő nézeteket terjesztett.

 A 2020-as szerencsi időközi választáson a szivárványkoalíció egészének a támogatását maga mögött tudó Bíró László például antiszemita és rasszista bejegyzéseket osztott meg a Facebook-oldalán. A zsidókat például tetűcsúszdásoknak hívta, Budapestet pedig Judapestnek nevezte. A neonáci múltú Tóth Péter mögé is beállt több baloldali párt a 2022-es országos választást megelőző ellenzéki casting kezdetén, ám végül mást indítottak, miután kiderült, hogy a Jobbik szegedi és Csongrád megyei elnöke a saját közösségi oldalán nyilvánosan követelt fajvédelmet, „bibsizett”, a homoszexuálisokat pedig genetikai hulladéknak nevezte.

Sneider Tamás feleségéről olyan fotó került elő, amelyen a nő náci módra tisztelgett, Jakab Péter sofőrje pedig Auschwitzban, az egykori haláltábor területén fényképezkedett karlendítéssel pózolva. 

A fentebb már említett Szávay István nem sokkal a Jobbikból történő kilépése előtt azzal dicsekedett egy nyilvánosságra került felvételen, hogy orrba vágott egy zsidó nőt. Tavaly Z. Kárpát Dániel Jobbik-alelnökről ugyancsak előkerült egy karlendítős videó, amely kapcsán az amerikai Jewish Voice nevű lap is közölt egy cikket a párt mélyen gyökerező antiszemitizmusáról. 

Borítókép: Egyre több a párt a baloldalon: Vona Gábor is új pártot alapított (Fotó: Kovács Tamás)