Karácsony semmitől sem riad vissza, hogy mentse magát

Karácsony Gergely körül egyre szorul a hurok. A nap nap után kibukó fővárosi botrányokat követően az adóhatóság immár nemcsak költségvetési csalás, hanem pénzmosás gyanújával is nyomoz a főpolgármester mozgalmának pénzügyei miatt. Karácsony a napokban több interjút is adott, a felmerülő kérdésekre azonban nemegyszer mellébeszéléssel, mi több, valótlanságokkal válaszolt. A Hírklikken pénteken megjelent interjúból összeszedtük Karácsony legfontosabb védekező állításait és összevetettük a valósággal. Szembesítés indul!

Budapest, 2023. június 15. Karácsony Gergely fõpolgármester beszédet mond, mellette Õrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) II. kerületi polgármester (b) és Tordai Bence (Párbeszéd), a választókerület ellenzéki országgyûlési képviselõje (j) a fõvárosi jármûcsereprogramról tartott sajtótájékoztatón a Széll Kálmán téren 2023. június 15-én. Az elmúlt évtizedek legjelentõsebb fõvárosi jármûcsereprogramjának nevezte Budapest fõpolgármestere azoknak a modern, CAF-típusú, spanyolországi gyártású villamosoknak a beszerzését, amelyek a budai vonalakon közlekednek majd. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

 

Karácsony 2. állítása: „Mi megpróbálunk az egyre kevesebb pénzből egyre többet csinálni.”

A valóság: A főváros bevételei és kiadási évről évre változnak, újabb tételek megjelenhetnek, mások elmaradhatnak. Az iparűzésiadó-bevétel ugyanakkor mindig jelentkezik. Az adónem 2019-ben 164 milliárd forintot hozott Budapestnek, idén ugyanakkor várhatóan meghaladja a 271 milliárd forintot. Több mint százmilliárdos pluszról van szó.

 

Karácsony 3. állítása: „Mintha el akarnám adni a Városházát, amit éppen milliárdokért felújítunk, tehát nyilvánvalóan az egész egy nagy kamu. […] Semmi nem igaz ebből. Egy év kellett, mire ez kiderült, s ezek az ügyek tisztázódtak.”

 

A valóság: Ekkor Karácsony a Városháza-gate néven elhíresült ügyre utalt. Csakhogy szavai sehogyan sem stimmelnek. Miközben Karácsonyék hevesen tagadták, hogy el akarnák adni az épületegyüttest, aközben nyilvánosságra kerültek olyan hangfelvételek, amelyeken Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza eladásáról tárgyalt befektetőkkel. Ezek a tárgyalások megtörténtek, ezt Karácsony sem tagadta, sőt, még fegyelmit is kapott ezért Barts. Ez utóbbi döntés azért különösen cinikus, mivel egy olyan hierarchizált rendszerben, mint amilyenben a fővárosi önkormányzat működik, elképzelhetetlen, hogy egy hivatalvezető ilyen horderejű kérdésről tárgyaljon a legfelsőbb szintről érkező jóváhagyás nélkül, ráadásul előkészített fővárosi terveket bemutatva.

Az sem igaz, hogy tisztázódtak volna ezek az ügyek. A nyomozás folyamatban van, jelenleg három gyanúsítottról tudunk, kettejük neve ismert a nyilvánosság előtt. Berki Zsoltot és testvérét, Berki Józsefet befolyással üzérkedéssel gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda. Berki József egyébként a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott éppen akkor, amikor a tárcavezető titkárságát Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes vezette.

 

Karácsony 4. állítása: „Az OTP számára rendelkezésre álló dokumentumok cáfolják azt a feljelentést, amit megtettek.”

 

A valóság: Karácsony itt a miniszterelnöki kampányának finanszírozására alapított 99 Mozgalom ügyéről beszélt. A főpolgármester párttársa, Perjés Gábor 2021 és 2022 ősze között 19 részletben több mint félmilliárd forintot fizetett be a mozgalom számlájára, zömében euróban és angol fontban. Az összegről Karácsonyék azt állították: a bődületes pénz kis összegű, úgynevezett mikroadományokból gyűlt össze, mégpedig kis ládákban. Az OTP mégis feljelentést tett az ügyben hamis magánokirat felhasználása miatt, ugyanis a pénzintézet szerint nem úgy kerülhettek a leadott bankók az adománygyűjtő ládákba, ahogyan az a jegyzőkönyvekben szerepelt. A ládákban állítólag darabonként 2-3 ezer bankjegy lehetett. 

A feljelentés szerint azonban a nagyjából 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő láda tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).

A bank álláspontja szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését. Az csak mellékes adalékként említhető meg, hogy a kétes finanszírozás Márki-Zay Pétert is segíthette.

Karácsony 5. állítása: „Az probléma, hogy a főpolgármester, akinek hamarosan térdműtétje lesz, autóval megy a város különböző pontjai között.”

A valóság: Karácsony ironikus megjegyzése szintén magyarázatra szorul. A probléma ugyanis az, hogy Karácsony történetesen az autómentes napon használt autót. Probléma az is, hogy Karácsony szolgálati autóját számos olyan szabályszegésen kapták, amikor megpróbálták kikerülni a dugókat, a korlátozásokat. Mindennek tetejébe a főpolgármester és politikai szövetségesei a legkülönfélébb módon, sávelvétellel, időleges rakpartlezárással, hídlezárással, parkolóhely-megszüntetéssel akadályozza az autós közlekedést.

 

Karácsony 6. állítása: A főpolgármester szavaiból az derült ki, hogy szerinte a 3-as metró felújítása részben, a Lánchídé egészben az ő érdeme.

A valóság: Az 3-as metróvonal felújítása 2017-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején indult, végül 2023 tavaszán fejeződött be. 

Uniós források mellett állami pénzekből indult a beruházás, a főváros a bekerülési költség három százalékával járult hozzá az építkezéshez. A metró átadását többször is elcsúsztatták, végül 2023 májusának végén fejeződött be a projekt.

Karácsony a Lánchíd felújítására sikertörténetként hivatkozik. Mindezt úgy, hogy a főpolgármester előbb elkaszálta az előző városvezetés közbeszerzését a híd felújítására, majd egy csekélyebb műszaki tartalommal rendelkező, drágább ajánlatot fogadott el. A hidat eredetileg 21,8 milliárdért újították volna fel, Karácsonynak pedig sikerült a munkát 26,7 milliárdért elvégeztetnie.

 

Karácsony 7. állítása: „Én nem az ellenzéki tábornak építek hatalmi bázist.”

A valóság: A Városháza jelenleg négy alpolgármestert és többtucatnyi tanácsadót fizet, utóbbiak bére csak idén 406 millió forintba kerül. A tanácsadók egyike volt az a Korányi Dávid, aki városdiplomáciai tanácsadóként segítette Karácsony munkáját. 

Korányinak azután kellett távoznia a fővárosi önkormányzattól, hogy kiderült: az általa alapított Action for Democracy 3,176 milliárd forintnyi dollárt utalt át a tengerentúlról a baloldalhoz köthető szervezetek számára. A pénz forrása ismeretlen, az amerikai befolyásolási kísérlet miatt ugyanakkor Magyarország szuverenitása sérülhetett.

 

Karácsony 8. állítása: „Ennek a városnak a polgárai engem azzal bíztak meg, hogy a programot, amit letettem az asztalra, végrehajtsam.”

A valóság: Karácsony programjából nem sok valósult meg, 2022 őszén Karácsony 156 választási ígéretéből 30 teljesült, 126 pedig nem. Azóta sajnos elérhetetlenné vált az ellenzéki aktivisták által működtetett ígéretfigyelő oldal, valószínűleg ők is érezték, hogy kínos a helyzet. A meg nem valósított ígéretek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

• három év alatt kétezer új térfigyelő kamera;
• megszüntetni a lakhatási válságot a nonprofit lakásszektor növelésével;
• újraindítani a panelprogramot;
• letörni az albérletárakat; 
• szigetelés, nyílászárócsere és fűtés-korszerűsítés a családoknál; 
• támogatni a közműdíj- és lakbérhátralékos családokat; 
• budai trolibusz; 
• Budapesti Tudományos Akadémia.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond, mellette Őrsi Gergely (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP) II. kerületi polgármester és Tordai Bence (Párbeszéd), a választókerület ellenzéki országgyűlési képviselője a fővárosi járműcsereprogramról tartott sajtótájékoztatón a Széll Kálmán téren 2023. június 15-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)