Navracsics Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Igazságügyi Minisztérium együttműködésében megvalósult Nemzetek Európája karrierprogram negyedik évfolyamának tanévnyitó rendezvényéhez kapcsolódó beszélgetésen vett részt, ahol kijelentette: a vita a szankciós politika hatékonyságáról ismét „kinyílik”, mert az első eredmények szerint nem segített Oroszország megfékezésében, a béke helyreállításában.
– Az Európai Unió továbbra is a gazdasági növekedés lassulásával és magas inflációval küzd, Oroszország növekedése pedig nem nagyon torpant meg – mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a legfontosabb, hogy a szankciós rendszer nem tudta megakadályozni a háború folytatódását.
Azt mondta: a 2014-15-ös Európai Uniót szeretném viszontlátni, amikor az első orosz agresszió időszakában az Európai Unió és az Európai Bizottság páratlan gyorsasággal segített a tagállamoknak a fegyverszünet, a béke megteremtésében, aktívan segédkezett abban, hogy higgadjanak az álláspontok és sikerüljön kidolgozni egy béketervet, amely kezelhetővé tette a konfliktust.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy most mintha kisebb lenne az új szankciók iránti vágy, azoknál az államoknál is kisebb a követelések intenzitása, amelyek korábban az újabb szankciók bevezetésénél élen álltak.
Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra: a meghirdetett prioritások mellett kiemelkedő jelentőségű, hogy Magyarország európai parlamenti választás után, intézményi ciklusváltás idején tölti be az uniós elnökséget, ráadásul zaklatott körülmények között.
A fontos szakpolitikai kérdések között van a kohéziós politika átgondolása – emelte ki a miniszter. Izgalmas kérdésnek nevezte, hogyan alakul majd a személyi alapú kohéziós politika – a társadalmi integráció, szociálpolitika, befogadás – és a területi alapú kohéziós politika, a regionális fejlesztések aránya.
A személyi alapú kohéziós politika magában foglalja a migránsok társadalmi befogadásának anyagi támogatását is – figyelmeztetett Navracsics Tibor, jelezve, érdekkonfliktus rajzolódhat ki. A nettó befizető országok érdekeltek lehetnek abban, hogy finomhangolás révén a személyi kohézióra tolják át a hangsúlyt, miközben a közép- és kelet-európai országok továbbra is a területi kohézió fenntartásában érdekeltek – magyarázta a miniszter, aki ebben a témában írta a kötetben megjelent tanulmányát.
Véleménye szerint a magyar elnökség idején ezeket a vitákat le kell folytatni, Magyarország feladata lesz a vita kereteinek megteremtése, a közvetítés az álláspontok között és az érvek felsorakoztatása amellett, hogy a területi kohézió igenis fontos.
A miniszter kitért arra is: a demográfiai politikával kapcsolatban alapvető kérdés, hogy ki fizeti, ez eldönti a megvalósíthatóságát. Nem reális szerinte, hogy a nettó befizető országok fizessenek egy egységes európai családtámogatási rendszert, fontos lenne viszont a nemzeti specialitások, megoldások elfogadása.
A beszélgetés után az atv.hu arról kérdezte a minisztert, hogy szerinte egyben marad-e az Európai Unió.
Navracsics optimista
– Úgy gondolom, hogy egyben fog maradni az Európai Unió – reagált a csatorna kérdésére Navracsics Tibor, aki Magyarország uniós biztosa volt 2014-2019 között. Indoklása szerint az elmúlt hetven évben nagyon sok olyan közös eljárás és olyan közös megoldás alakult ki, amelyik a tagállamok számára hasznos és jó, és bebizonyosodott, hogy jó.
Másrészt – mint a miniszter mondta –, a gazdasági közösség is már számos olyan előnyt mutatott, amelyek következtében a tagállamok érdek mentén is úgy fognak dönteni, hogy az Európai Uniót fenntartják.
– Lehet, hogy átalakul, mint ahogy a mai Európai Unió nem azonos a hatok Európai Gazdasági Közösségével,
de meg fog maradni az Európai Unió szerintem – fogalmazott.
