Elutasította a bíróság a Teréz körúti robbantó perújítási kérelmét – közölte a Fővárosi Ítélőtábla. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő perújítási indítványt, aki új bizonyítékként nyolc igazságügyi magánszakértői véleményt mellékelt. Ezek álláspontja szerint valószínűvé teszik, hogy a terheltet fel kell menteni vagy lényegesen enyhébb büntetést kell rá kiszabni.
A bíróság emlékeztetett, a 23 éves férfi még 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy a sértettek életben maradtak, a fegyvereik nélkül távozott. A rendőrök életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg, de így is maradandó sérüléseket szenvedtek.
A Fővárosi Törvényszék P. L. G. vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés kísérletében, robbanóanyaggal, robbanószerrel visszaélés bűntettében és terrorcselekmény kísérletében, amely okán életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítéletet tovább súlyosította, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját harminc évben állapította meg.
Azt próbálják bizonygatni, hogy rossz embert ítéltek el
A védelem által benyújtott indítvány szerint az újonnan beszerzett informatikai szakértői vélemény valamennyi kamerafelvétel komplex elemzésén alapul, figyelembe vett olyan kamerafelvételeket is, amelyek nem képezték az alapeljárás részét. Az indítványban kitérnek arra is, hogy a helyszíni szemlén dolgozó szakértő mérőszalaggal és lézeresen is referenciaadatokat vett fel az elkövető magasságának meghatározására, amely szerint az elkövető testmagasságát 167 centiméterben határozta meg, P. L. G. elítélt testmagassága viszont 185 centiméter. Ez alapján kizárta, hogy a felvételeken elkövetőként azonosított személy azonos az elítélttel.
A védelem által megbízott szakértő azt is megállapította, hogy informatikai szempontból nem igazolható az az ítéleti megállapítás, hogy a Belügyminisztérium részére elküldött „Mi tettük” című e-mail küldője a terhelt volt. Az elektronikai magánszakértői vélemény szerint a Teréz körúti robbantást nem az ítéletében írt bombával követték el.
Az indítványban tévesnek nevezik a jogerős ítélet azon megállapítását, miszerint a terhelt az ingatlanában előre bekevert, ammónium-nitrát alapú robbanóanyagot tartott.
Az igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő ugyanakkor arra utalt, hogy a terhelt ruházatára a robbanáskor szétszóródott ammónium-nitrátból utóbb kimutatható mennyiségnek kellett volna rakódnia, ennek ellenére a lefoglalt cipőről, övtáskáról, a személygépkocsi belsejéből az anyag nem volt kimutatható.
A most benyújtott indítvány arra is szeretett volna választ kapni, miért nem vizsgálták az alapeljárásban, hogy a terhelt DNS-maradványai miként kerülhettek feltűnően szabályos elhelyezkedéssel a robbantás helyszínére. A forenzikus fizikus csatolt szakvéleménye azt igazolta, hogy a terhelt DNS-ét hordozó bűnjelek adott helyzetükbe mindössze 0,004 százalékos valószínűséggel kerülhettek, ami azt jelenti, hogy a külső manipuláció esélye 99,996 százalékos.
Az ítélőtábla megállapítása szerint viszont a védő által becsatolt szakvélemények egyike sem tartalmaz olyan perdöntő jelentőségű tényre vonatkozó új bizonyítékot, amely alkalmas lehet a jogerős ítélet megállapításainak cáfolatára, és amely a terhelt felmentését vagy vele szemben lényegesen enyhébb büntetést eredményezhetne, ezért a védő perújítási indítványát elutasította.
