Nagy port vert fel Szijjártó Péter kijelentése a napokban, amely szerint Debrecent Magyarország második fővárosává szeretnék tenni. A külgazdasági és külügyminiszter, a Hajdú-Bihar Vármegyei Hírportálnak adott interjúban arról beszélt, nem titkolt céljuk, hogy Debrecent az ország keleti felének központjává tegyék.
Határozott célkitűzésünk, hogy Budapesten kívül legyen legalább még egy olyan városa az országnak, amely jelentős, akár határokon átnyúló gravitációs képességgel rendelkezik.
A miniszter konkrétan úgy fogalmazott: Debrecent mint egy második fővárost képzeljük el, amely gazdaságával, társadalmi, civil, kulturális és sportéletével kiemelkedő nemcsak magyar, de közép-európai összehasonlításban is, hiszen a maga infrastruktúrájával, lakosságával, oktatási hátterével és az idetelepülő iparral egész Kelet-Közép-Európában – a saját városkategóriájában – vezető pozícióra tett szert.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Lázár János szerint is kívánatos, hogy a cívisváros egyfajta második fővárosként funkcionáljon. Az építési és közlekedési miniszter a következő öt év beruházási terveit ismertette a minap, amikor arról is beszélt, hogy gazdasági övezetet hoz létre a kormány a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszögben, így
Debrecen a vidék fővárosa lesz, ezzel együtt pedig Magyarország második fővárosa.
Nem ez lenne a világban az első alkalom, amikor egy országnak több központja is van, és számos érv szól amellett is, miért pont a hajdú-bihari vármegyeszékhely lenne a legalkalmasabb erre a szerepre Magyarországon. A Világgazdaság cikkében kiemeli, Debrecen kétszázezres népességével az ország második legnagyobb városa, messze megelőzve Szegedet, egy viszonylag szegény régióban, amelyet a város gazdasági ereje húzhat fel, miközben a román határ túloldalán egy nagyon dinamikusan fejlődő régió fekszik.
