Nem lenne példa nélküli, ha Magyarországnak is több fővárosa lenne

Debrecen lehet az a város, amely Budapesten kívül jelentős, „akár határokon átnyúló gravitációs képességgel” rendelkezik.

A nagyvállalati beruházásoknak köszönhetően Papp László polgármester tavasszal tett becslése szerint 2030-ra egészen 16 százalékra szökhet fel Debrecen részesedése az ország ipari termelésében a 2022-es 2,8 százalékról.

Arról se feledkezzünk meg, hogy Debrecen korábban már bizonyított, amikor 1849-ben az osztrák császár ellen hadakozó magyar kormány ideiglenesen ide tette át a székhelyét.

Azt, hogy a kormányzati funkciók Debrecenbe telepítését is magába foglalja-e majdan a Szijjártó és Lázár miniszterek által említett elképzelés, egyelőre nem tudni, de ilyen megosztásra is akad bőven példa külföldön. A legismertebb példa erre Hollandia, ahol az ország legnagyobb városa és fővárosa a 921 ezres népességű Amszterdam, a kormányzati és bíráskodási központ azonban a jóval kisebb Hága. A két város körülbelül egyórás autóútnyira fekszik egymástól. 

Különösen nagy országok esetében gyakori, hogy nem egyetlen központ létezik.

Gondoljunk csak az Egyesült Államokra, ahol a főváros Washington nem a legnagyobb település, a pénzügy központ viszont a méretesebb New York. Ilyen Németország is, ahol Frankfurtot tekintik inkább pénzügyi központnak, nem a főváros Berlint, a gigantikus méretű városokkal teli Kína külön kategória, de az indiai főváros, Újdelhi mellett is ott a hatalmas pénzügyi-kereskedelmi központ Mumbai. Törökország legismertebb és legnagyobb városa nem a főváros, Izraelben Jeruzsálem messze nagyobb a fővárosnál, Tel-Avivnál, Ausztráliában pedig a főváros Canberra eltörpül Sydney vagy Melbourne mellett, és hasonló a helyzet Brazíliaváros és Sao Paulo relációjában is – sorolják a Vg.hu cikkében.

Borítókép: Debrecen madártávlatból (Fotó: Babits László)